Grr!

Handras.hu
és macskája

Bocs, hogy nem volt poszt :(

52 komment

Komolyan mondom ég a fejem, hogy mostanában egy szót sem írtam ide. Nem akarok mentegetőzni. Na jó, de mégis egy kicsit. Az van, hogy az olvasóim háromnegyede már rég átszokott az iMagazinra, oda meg sokkal többet írok mint régen a blogomra, szóval ez a mentségem.

A terv egyébként az volt, hogy a blogomra majd minden más mehet ami nem apple related, például magánélet, meg ilyenek, csakhogy igazából nem sok minden történik velem. De tényleg. Oké, tessék dióhéjban: szakítottunk még tavaly ősszel a barátnőmmel (úgyis valaki bekommentelné), aki azóta teljesen boldog meg minden, az edzés kivételével meg sorozatokat nézek, meg próbálok pihenni. Sorozatokról írhatnék, de olyanokat nézek amiket a legtöbben már úgyis láttatok.

Voltam tavaly egy csomó környező országban 1-2 napokat, de ez mind munka utazás volt, alig láttam valamit a városokból, ezért például ezekről az utazásokról se nagyon tudok mit írni.

Tavaly a sok meló mellett rengeteg XMS szarságot is el kellett tudnom, mert kb 50 olyan probléma hullott ki a szekrényből amire nem gondoltam, de meg kellett oldani. Komolyan elmondani nem tudom mennyi szívás van egy nullásan futó céggel. Hihetetlen. Sose vállalkozzatok Magyarországon, csak ha korlátlan elkölteni való pénzzel rendelkeztek. Komolyan!

Szóval alapvetően ezért nincsenek posztok. A magánéletemet nem szívesen teregetném ki, mert szerintem senkinek semmi köze hozzá, más meg nem nagyon történik, ami miatt megérné, hogy nekiálljak posztot írni. Nem vezettem újabb szuperautót, nem láttam világot sem, szóval viszonylag unalmas dolgokról számolhatnék be, arról meg minek, valószínűleg senkit nem érdekelne. Legutóbb a Tunning burger volt ami kirántott kicsi a szürke hétköznapokból, arról egyből született is egy bejegyzés.

Edzéssel kapcsolatban se nagyon tudok most mit írni, továbbra is tolom heti kétszer háromszor, de most már inkább csak szinten tartom magam, mert nagyjából elértem amit akartam.

Lesz Apple Watch rajt, amiről már mindent megírtam iMagazinon amit tudni kell, a Fashion Street bolt meg most zárva van, de ezzel kapcsolatban majd lesz külön poszt ha eljön az ideje. Azért írom ezt, mert páran kérdezték, hogy miért van zárva. Oka van, de most még nem mondhatom el mi. Legyen ennyi elég.

Szóval most egyetlen posztban leírtam kb fél évet, sajnálom ha ez kevésnek tűnik, de most csak ezzel tudok szolgálni. Igazából két borzasztó kemény év van mögöttem, és szeretném kicsit rendbe szedni magam, emiatt a blog most egyáltalán nem priorítás. Egy egy jó poszthoz élmények kellenek, és elég sok meló meg is írni, inkább pihenek vagy ismerősökkel találkozom ahelyett, hogy a billentyűzetet koptatnám.

Ahogy Angelday barátom írná: függöny. PS: ígérem ha lesz valami jó téma azt megírom majd, de csak azért nem akarok bloggolni, hogy szeméttel töltsem az oldalt. Ja és bocs, hogy ilyen szedett vedett poszt lett ez, de most is épp három emberrel beszélek közben, viszont a kommentek miatt lelkiismeret furdalásom volt, ezért inkább megírtam ezt a posztot gyorsan, különben ennyi sem lett volna.

Még kell egy fuck yeah kép a poszt végére, mert jobb ötletem nincs, kép meg kell minden posztba, különben csak száraz szöveg az egész.

IMG_0764

Januári fogadalmak…

19 komment

Na nem az enyémek, mert én sosem fogadok meg semmit az újév első napján. Miért? Mert hülyeség. Hogy miről jutott ez az eszembe?

Január másodikán lementem edzeni, és mit látok? Tömve a terem emberekkel. Első pillantásra is látszott, hogy életükben először, vagy legalábbis nagyon hosszú idő után először látogattak el az edzőterembe. Máskor a legtöbb arc ismerős, hiszen ahogyan én is, mindenki más is bizonyos rendszer szerint jár le edzeni, ezért egy idő után könnyű megismerni azokat az arcokat akik rendszeresen lejárnak a terembe. Szombaton teljesen új embereket láttam. Persze nem csak az ismeretlen fejek láttán vagyok benne biztos, hogy a legtöbben az újévi fogadalomlistájuk miatt jöttek edzeni, jól láthatóan elhízott, csirke karú-lábú emberek voltak egytől egyig. Ez nem is lenne baj, de biztos vagyok benne, hogy a 99 százalékukat sosem látom többet.

Beszélgettem az egyik edzővel, aki elmondta, hogy az újév első napjai az edzőtermek legnagyobb kedvencei. Ilyenkor rengeteg új ember érkezik, szépen megvesznek egy havibérletet, aztán sosem jönnek többé.

Hogy miért? Mert ez nem így megy. Könnyű az ünnepek alatt megfogadni, hogy na majd most elmegyek edzeni, futni, leteszem a cigit, stb, de az esetek nagy részében nem fog sikerülni. Jön a következő hét, elindul a munka, és a sok zabálás meg pihenés után, az emberek gyorsan elkezdik magukat nagyon szarul érezni. Ilyenkor jön az, hogy húú most nagyon fáradt vagyok, majd lemegyek hétvégén edzeni. Hétvégén meg azért nem fog menni, mert ki kell pihenni a hetet. Az sem segít, hogy az első alkalommal még lelkes volt, lett is durva izomláza vagy három napra, de persze fogyni nem fogyott, és az izmok sem nőttek. Jah, egy alkalomtól lóf@sz sem fog történni.

Én azt javaslom, ha valaki rászánja a fejét fogyásra, sportolásra, erősödésre, az nagyon gondolja át előtte, hogyan tudja az életébe beilleszteni a mozgást. Érdemes futni, aztán kipróbálni az edzőtermet, vagy bármi más sportot, aztán majd kiderül melyik tetszik a legjobban, és azt kell folytatni. Ha egyszer kihagysz egy alkalmat, kihagysz egy másikat is. Aztán egy harmadikat, és így tovább, nincs megállás. Azzal is érdemes tisztában lenni, hogy rövidtávon nem lehet eredményt elérni, csak nagyon hosszú távon. Sokan azért adják fel, mert egy hétig szenvednek, és semmi eredményt nem látnak. Pedig lesz eredmény, nagyon is, csak hosszú hetek hónapok múlva. Ha ezt elhiszed, akkor nem lesz gond. Még egy javaslat: ha eldöntötted, keress valakit aki hasonlóan elszánt, és menjetek együtt, egyrészt mert tök jó motiváció lenyomni egymást, másrészt ha meg van beszélve, hogy mentek edzeni, nem fogod lemondani csak azért mert nincs kedved épp, hiszen nem akarod megszopatni a másik embert.

news-years-meme

Tuning Hambuger ajánló

33 komment

Még 2012-ben írtam egy posztot, melyben azt állítottam, hogy a város legjobb hamburgere a Hard Rock burgere. Kaptam akkor hideget meleget, még egy év múlva is hallgattam, hogy mekkora hülye vagyok, amiért 3400 forintot kiadok egy hamburgerért. Azóta sok hamburgerest kipróbáltam Budapesten, de továbbra is a Hard Rock maradt a kedvencem. Tegnap viszont új kihívóra akadtam, ez pedig nem más mint a Tuning Burger.

Teljesen szubjektív poszt következik, mert ugyebár mindenkinek más-más kaja számít jónak.

A Tuning Burger a hetedik kerületben található, és egészen véletlenül jutottam el hozzájuk tegnap. Az edzőteremben emelgettük Robi barátommal a súlyokat, és valahogy szóba kerültek a hamburgerek. Robi mondogatta, hogy a Tuningot próbáljam ki, mert baromi jó a hamburgerük. Mondtam neki, hogy mióta kinn voltam USA-ban a nyugati parton, azóta elég finnyás vagyok hamburger ügyben, és elég magasan van a léc. Addig addig vitáztunk, míg végül abban maradtunk, hogy edzés után egyből menjünk oda. Elég fáradtak és éhesek voltunk, gyorsan rákívántunk a csirke-rizs kombó helyett egy hamburgerre.

tuning-bar2-player.hu_

Az Akácfa utcában található az étterem, ahol nem egyszerű parkolni, de végül szerencsénk volt és találtunk helyet. Azért javaslom a taxit, vagy a tömegközlekedést, mert a környék tényleg elég zsúfolt parkolás szempontjából. A fenti fotón láthatjátok a helyiséget, nagyon hangulatos kis kajálda. Péntek este teljesen tele volt (jó jel), szerencsére Robinak volt annyi esze, hogy még az edzőteremből foglalt asztalt.

De beszéljünk a hamburgerről, hiszen az a lényeg. A kiszolgáló gyorsan érkezett, nagyon kedves volt, elmondta az ajánlatokat meg a tudnivalókat a húsokról és egyebekről és már rendelhettünk is. Gyorsan kiválasztottam egy Classic Burgert, plusz  kértem mellé egy Jack Daniel’s whiskey-t, aztán később még egyet, de ez nem is lényeges.

A Classic Burger, 1950 forint, a buciban pedig a 180 grammos hús mellett, találunk római salátát, mustárt, házi paradicsomszószt, csemege ubit, fekete erdei sonkát, cheddar sajtot, és paradicsomot. Igen a sonkán kicsit fenn akadtam, de erről majd később.

IMG_0631

Az első harapásnál Robi kérdően nézett rám, én pedig csendben bólogattam miközben arra gondoltam, hogy igen, igen, ez nem valami gagyi, hanem valami olyasmi amire most oda kell figyelnem. Ennek megfelelően lassan és akkurátusan fogyasztottam el az utolsó morzsáig a hamburgeremet.

Most pedig a hosszas bevezető után jöjjenek a benyomásaim. Az esetleges negatívumok nem kell felhördülni, kizárólag a saját ízlésem határozza meg a véleményem.

Szóval. A buci nagyon finom. A legtöbb étteremben már a bucinál kezdődik a probléma, itt tökéletes. Talán egy hajszálnyit jobban megpiríthatták volna az enyémet, de például Robié tökéletes volt.

A húsra sem tudok mást mondani, mint azt, hogy tökéletes. Fogalmam sincs mi a titka a tökéletes hamburgerhúsnak, de a Tuningban ismerik a titkot, és ennek megfelelően készítik el. A hús íze és az állaga is mesés, egyszerűen nem tudok belekötni. Mindössze annyi kifogásom volt, hogy a buci méretéhez képest kicsit kicsi volt a hús, de a végére ez már egyáltalán nem érdekelt, annyira finom volt.

Ez valószínűleg csak engem zavar, de ebben a burgerben kicsit sok volt zöldség és a szósz. Ismételem az én ízlésemhez képest. Szerintem a kevesebb több, ezért nem szeretem ha agyon van pakolva egy burger. Egyrészt macerás elfogyasztani akár késsel, akár kézben tartva, másrészt a sok szószon meg paradicsomon elcsúszkálnak az összetevők, harmadrészt nem annyira roppannak a falatok a szánkban amiatt, hogy eláztatják a burgerben lévő cuccokat a levek. Kétszer le is ettem magam egyébként, pedig nem szoktam bénázni. Ezt az apróságot leszámítva viszont az ízek itt is tökéletesen rendben voltak. Annyira nem bántam egyébként a dolgot, mert így még inkább laktató volt a burger, én pedig nagyon éhes voltam.

A roppanós dolgokra visszatérve, ami nekem nagyon hiányzott, az a bacon. A Tuning egy vékony sonkát helyez a hús tetejére, nem pedig egy jól megpirított bacont. Persze a sonka is finom volt, de azért a bacon az bacon. Ha ez is benne lett volna teljes lett volna a gasztronómiai élményem.

A tányéron lévő sült krumpli és a káposzta is tökéletes volt, pedig ezt is könnyedén el szokták rontani, főleg a krumplit. A krumplira különösen háklis vagyok, ha valami mirelit izét tesznek elém meg sem eszem. Ráadásul az arányok is rendben voltak, nem sem kevés sem túl sok a köret, pont egyszerre fogyott el minden.

IMG_0633

A deszert kínálat nagyon egyszerű, konkrétan egyetlen finomságot lehet választani, egy csokiszuflét egy gombóc fagyival. Erre is rámentem, és nem is bántam meg. Olyan volt amilyennek lennie kell: tökéletes! Nem, nem akarom tudni hány kalória volt, ne is írjátok, egy kemény edzés után néha-néha megérdemel az ember egy kis bűnözést!

Összességében, nagyon meg voltam elégedve, és melegen ajánlom mindenkinek a Tuning Burgert. A kiszolgálás tökéletes, a hely hangulata tökéletes, és a hamburger is olyan ami után egy tősgyökeres ínyenc amcsi is megnyalná mind a tíz úját. Mint megtudtam, vannak tematikus napok, ilyenkor bármit lehet kérni a hamburgerbe, például az általam hiányolt roppanós bacont is. Alig várom, hogy ismét kipróbáljam! Az árak teljesen reálisak, többet is kifizettem volna, mert egy igazán jó hamburger amibe a szívét lelkét belerakja a készítője, bármennyi pénzt megér. Érdemes egyébként az étlapot is átböngészni, mert természetesen nem csak egy fajta hamburgert találtok.

A Tuning Burger Facebook oldalát itt találjátok (jó sok 5 csillagos értékeléssel), az étterem weblapját pedig ide kattintva érhetitek el.

PS: a posztért nem fizetett senki, azért írtam meg, hogy a hozzám hasonló finnyás arcok is tolhassanak magukba egy igazán finom hambit.

Egy igazán jól sikerült magyar film!

22 komment

Nem vagyok oda a hazai filmgyártás remekeiért, de nemrég egészen véletlenül beleszaladtam egy magyar filmbe, ami nagyon tetszett. A film címe

Liza, a rókatündér

Az HBO-t böngészve akadtam bele a címbe, és megmondom őszintén soha életemben nem hallottam erről a filmről. Először, a cím alapján azt hittem, hogy valami animációs bénaság. Aztán látom a stáblistán, hogy rendes hús vér emberek szerepelnek benne. Na mondom, most már kivárom amíg elkezdődik, és belenézek, tuti valami irtózatos fos lesz.

Nos, kellemesen csalódtam. Kurv@ jó film. Másnap az irodában mondtam a többieknek, hogy nézzék meg, persze mind kiröhögtek. Aztán másnap reggel a szokásos kávénk mellett, Laci azt mondja:

Megnéztem, és azt kell mondjam, nemcsak, hogy jó magyar film, hanem világviszonylatban is ott a helye a jó filmek közt.

És tényleg. Bár egyszerű a sztori, annyira a helyén van minden, hogy simán megállja a helyét bárhol a világon. A főszerepben Balsai Móni, akit eddig is kedveltem, de a Rókatündér után egész egyszerűen leborulok előtte (nem mellesleg 35 évesen egy függönyben is jobban néz ki, mint a legtöbb fiatal plázacsirke). Természetesen dicséret illeti a rendezőt, forgatókönyvírót, és mindenki mást is akik dolgoztak ezen a filmen.

Nem írok tartalmat, nem teszek be videót, nézzétek meg csak úgy ahogyan én is, szerintem sokatoknak tetszeni fog.

Liza_a_rokatunder_CLP_plakat

Még nem adtam fel, de már majdnem.

29 komment

Megint eltelt egy hónap, és még mindig lejárok az edzőterembe. Pedig mostanában tényleg alig van rá időm illetve energiám. Az utóbbi időben elég sokat jártam külföldre, ez rendesen felborította a napjaimat. Szlovénia, Horvátország, Szerbia, Románia, szép kis túra volt. Azért nagy nehezen valahogy mindig megoldottam a heti három edzést, de nagyon össze vissza, volt, hogy egymás után mentem három napon, péntek szombat vasárnap, ami azért nem túl előnyös.

Pár hete egyszer csak észrevettem, hogy elkezdett visszanőni az eddigi viszonylag lapos hasam. Két dologra gondoltam amikor ezt realizáltam a tükörben:

1. Az időhiány következtében nem kajáltam megfelelően, emiatt a szervezetem elkezdte visszapakolni a zsírt, és hova máshova mint a hasamra.
2. A picsába!

A mérlegem nem mutat szinte semmi változást. A testsúlyom maradt változatlan, nem is fogytam nem is híztam, a testzsír egy kicsit emelkedett, de nem vészesen. És mégis, szemmel láthatóan nőtt a hasam. Rohadt idegesítő fél év kőkemény edzés után azt látni, hogy az ember visszafele fejlődik. Jó persze, nem vészes a dolog, de akkor is. Már majdnem fel is adtam, és azt gondoltam, hogy jó akkor szarok bele, ha nem megy akkor nem kell erőltetni. Aztán persze összeszedtem magam, és lementem a terembe most hétvégén is, meg ma is le fogok menni.

Igazából már többen mondták előre, hogy ha izmokat akarok, akkor zabálni kell, ha pedig zabálok, akkor óhatatlanul le fog pakolni a szervezetem egy kis zsírt valahova. Főleg, hogy mostanában nem az a kérdés, hogy milyen egészséges kaját toljak magamba, hanem, hogy egyáltalán egyek valamit. Ennek megfelelően volt, hogy egy korábbi buliból megmaradt doboz chipset zabáltam meg éjjel kettőkor, és nem bírtam ki, hogy ne öblítsem le egy fél liter Coke zéróval. A szervezetem meg hosszú hónapok koplalása után végre boldogan kezdte elraktározni a zsírt amint hozzájutott. Azt is mondták, hogy lesznek időszakok amikor visszafele fejlődök. Így is lett, most épp ez az időszak van. Mostanában nem tudom növelni a súlyokat, sőt ami eddig simán megvolt, most igencsak megszenvedek vele. Igaz elkezdtem olyan gyakorlatokat is csinálni amiket korábban nem, emiatt nem mindig érek körbe a heti három alkalommal minden izomcsoporton, valószínűleg ez is befolyásolja a teljesítményemet.

Volt aki azt mondta, hogy biztosan elhanyagolom a hasizom gyakorlatokat. Nos ez baromság, és városi legenda. Mármint, hogy ha lapos hasat akarsz, akkor sok felülést kell csinálni. Bullshit! A kockás has 90 százalékban a kajától lesz. Csirke + rizs! Ennyi. Sőt, a sok hasazás megnöveli az izmokat, emiatt még nagyobb lesz az ember hasa. Persze kell hasra is dolgozni, de az tuti, hogy szimpla hasazástól nem lesz lapos hasa senkinek.

Ezzel kapcsolatban eszembe jutott, és le is írom, mert szerintem ez sokaknak nem világos. Dagadt vagy, és le akarsz fogyni? Oké. Csak hasból akarsz fogyni? Na ez nem fog menni. Röviden a dolog úgy működik, hogy amikor többet zabálsz mint amennyit elégetsz, a szervezet elraktároz. De nem egyenletesen és nem is egyszerre. Valakinek a hasára megy először a zsír, valakinek a seggére, stb. Tehát végül meghízol de nem egyenletesen. Amikor elkezdesz zsírt égetni, mondjuk futással, akkor a szervezet pont fordítva dolgozik, onnan kezdi el elégetni a zsírt ahova utoljára lerakta. Ennek megfelelően ha valaki hasra hízik és elkezd edzeni, akkor csak akkor tűnik el a hasa ha már mindenhonnan máshonnan eltűnt a zsír. Csajoknál ugyanez. Ha valaki a fenekére hízik meg, akkor sportolásnál, előszőr a melle tűnik el, lába stb, és csak legvégül megy le a zsír fenékről.

A kis kitérő után vissza az én dolgomra. Jelenleg itt tartok, a terv, hogy tavaszig tovább csinálom ahogyan eddig, aztán majd meglátjuk. (Nem túl bonyolult terv, de ez van. A lényege az idő, mert az idő mindent megold alapon.) Most nem rakok be grafikonokat, meg egyéb képeket, mert pisilni sincs időm (Nemsokára iPad Pro rajt, juéjj!).

Magic. Ja nem…

137 komment

Seriously????

Magic Mouse 2

Magic Mouse 2

 

mmouse23

Én nagyon szeretem az Apple-t meg minden, de erre a megoldásra nem nagyon találok szavakat. Nem mintha valaha is akarnék ilyen egeret, mert a trackpad sokkal jobb, de akkor is. Tényleg nem találtak jobb megoldást a töltésre? Hihetetlen… Nem szoktam ilyet mondani, de most mondom: Jobs ezt nem engedte volna.