Eladtam a lelkem az ördögnek – Samsung TV-m lett.

Ez egy kicsit hosszabb post lesz, de gondoltam megér egy komolyabb kivesézést a téma, hátha valaki pont TV vásárlása előtt áll, ezzel a leírással talán tudok segíteni a választásban.

Kihagyhatatlan ajánlatot kaptam egy ismerősömtől annyira olcsón sikerült lecserélni a Pioneer Kuro TV-met (nem merem leírni az összeget, mert utálnátok, de tényleg pici pénz volt), hogy muszáj volt meglépnem a cserét. Már tavaly is szemezgettem a Samsung 9000-es modelljével, de aztán utánaolvasva nem győzött meg, hogy van értelme a cserének, na meg az ára is 1.5 millió volt, én pedig megfogadtam, hogy 1-2 százezernél többet nem áldozok a TV cserére.

Eltelt egy év, és az idei CES-en bemutatták az UE55D8000YS 55″ LED TV modellt, szupervékony kávával, egy baromi jó ledes panellel, és mindenféle smart funkcióval, egy ilyen TV került be most a nappalimba. A TV hazai ára 760-850 000 Ft körül mozog, pont fele annyiba kerül, mint a 9000-es széria, én meg majdnem ingyen jutottam hozzá, és nem bántam meg, annak ellenére, hogy az Apple egyik vetélytársának a terméke figyel most a kanapéval szemben, sőt még az is lehet, hogy valami android alapú szoftver fut raja, de ez érdekel a legkevésbé, mert egy TV-nél ugyebár elsősorban a képminőség a lényeg, persze azért majd a smart funkciókról is érdemes ejteni pár szót.

Design: Erről nagyon egyszerű írni, mert bár ízlések és pofonok, ez most az egyik legszebb TV a piacon. A kép körüli káva mindössze fél cm széles, konkrétan odab@szóan néz ki, bármely lakás új dísze lehet a cucc. Űrtechnológia.

Képminőség: Kicsomagolás és üzembehelyezés után az alapbeállításokkal borzasztóan ronda, szemet bántó képet kapunk, nem is értem kinek találták ki a “dinamikus” elnevezésű beállításokat, gyakorlatilag az összes létező képbeállításra vonatkozó csúszka maximumra van húzva. Tipikusan parasztvakító elhányod magad kategória, de szerencsére ezt lehet orvosolni manuális beállításokkal, hogy ne folyjon ki a szemünk.

Úgy öt órámba került minden bemenethez külön-külön beállítani a színeket, kontrasztot, fényerőt, és persze van még kismillió beállítás a dinamikus kontraszthoz, fekete szinthez, smooth motion, RGB level, stb. Érdemes ezt este csinálni, hogy tökéletes legyen a TV feketéje, nappal, összeszűkült pupillával nem fogja érzékelni a szemünk, hogy pontosan mikor tökéletes a fekete. Ha mindent jól csináltunk, akkor elképesztő képminőséget kapunk cserébe. A Blu Ray-es Avatar elején amikor jön szembe velünk az űrhajó, a háttérben lévő fekete csillagos égbolt mellett a legdurvább IMAX mozi is elbújhat, aztán az erdős jeleneteknél konkrétan lefossa a bokáját az ember. A barátnőm azt mondta: “Ez tuti photoshop, ez nem nézhet ki így”. Pedig de, bár én is ugyanúgy le voltam döbbenve a látványon mint ő.

Kontrasztként “mega” adat szerepel a specifikációban, a valóságban bemérve ez 4500:1 kontrasztarányt jelent ami egyébként már nagyon jónak számít ráadásul a black level, és dinamikus kontrasztarány trükköknek köszönhetően érzésre tényleg “mega” kontrasztarányt kapunk. Viszonyításképp a Pioneer TV-m, ami az egyik legjobb TV volt pár éve a piacon, 3000:1 körüli kontrasztot produkált.

A TV feketéje az eddigi legjobb amit valaha láttam képmegjelenítőn, és a plazma TV-kel ellentétben a ledes panelnek a fehér megjelenítése is tökéletes.

3D: A Blu Ray filmek kivétel nélkül elképesztően néznek ki, de lehet fokozni a dolgot, ha 3D-s Blu Ray film kerül a PS3-ba. Marad a brutális részletgazdag kép, csak épp előttünk fognak repkedni a nyílvesszők, vagy a Despicable Me minionok fognak belemászni az arcunkba. Nem vagyok nagy híve a 3D majmolásának, de most már tényleg ott tart a technológia, hogy érdemes 3D-ben nézni a filmeket. Simán hozza azt amit moziban látunk, sokkal-sokkal jobb képminőség mellett. Persze kicsit komikus látvány ahogy fekete keretes szemüvegben ülsz a csajoddal és bámulod tátott szájjal a TV-t, de még nem tartunk ott, hogy szemüveg nélkül jó minőségű 3D-s képet varázsoljunk a TV-re.

Clear motion: ez a funkció képes kiküszöbölni a 24-25 fps-ből eredő, gyors kameramozgásoknál látható szaggatottan mozgó képet, de ezzel a funkcióval érdemes óvatosan bánni, mert könnyen kaphatunk folyamatos ámde elkenődő képet. Én custom beállítást választottam, és letekertem a gyári 5-ös értéket 3-asra, így megmaradt a filmes érzés is, de mégis sokkal folyamatosabbak az oldal illetve a fel-le irányú gyors kameramozgások. Kb úgy kell ezt elképzelni, mint anno Quake-ezésnél amikor a szoftveres 25-30 fps-ről hirtelen 120 fps-re ugrott a framerate a 3D-s gyorsítókártyáknak hála.

Média center funkciók: Kipróbáltam pár mkv-t külső winyóról, ezeket gond nélkül lejátszotta, és a feliratokat is tökéletesen kezelte. WDTV Live mehet a kukába, végre maga a TV megoldja a House epizódok lejátszását, tökéletes média center megoldás.
Lehet ezeket az mkv formátumú anyagokat Wi-Fi-n keresztül is közvetlen a MacBook Próról streamelni, de a 1080-as anyagokhoz nálam kevésnek bizonyult a sávszélesség. A 720p ment gond nélkül, meg az iPhone-al felvett videók is, a 1080p viszont csak UTP kábelen keresztül ment röccenés mentesen. Ettől függetlenül baromi jó fícsör, hogy maga a TV le tudja játszani az összes file formában tárolt anyagot, nem kell Apple TV-vel, vagy bármi más médiaplayerrel szenvedni, nem kell még egy távirányítót kézbe venni, hogy elindítsunk egy filmet.

Smart funkciók: A TV-ben helyett kapott egy csomó szoftver, külső USB csatlakozási lehetőségek, Wi-Fi, tehát minden ami ahhoz kell, hogy okos TV-nek nevezhessük. Van egy Smart Hub elnevezésű cucc a TV-ben, itt aztán van minden, más kérdés, hogy mennyire használhatóak ezek az alkalmazások. Internet, Facebook app, Skype, Sudoku, Texas Holdem, Twitter, képnézegető app, stb stb stb, ráadásul a Samsung app store-jából további alkalmazásokat tölthetünk le.
Ez így jól hangzik, de… Én továbbra is azt mondom, hogy a TV-n nem jó netezni, nem jó messziről 55 inchen sokat olvasni, ráadásul távirányítóval böngészni nem jó. A médiaplayer funkció jól kihasználható, a külső winchesterről vagy pendrive-ról pikk pakk lejátszható a kontent, az internet böngészése inkább maradjon meg az iPaden vagy a laptopunkon. Talán a Youtube nézegetése lehet kivétel, a youtube-os videókat teljesen jól lehet nézegetni ezen a TV-n, természetesen külön appot kapunk erre a feladatra.

A smart hub funkciókhoz tartozik egy nagyon fontos fícsör: az iPhone-ról tudjuk vezérelni a TV-t, de természetesen iPadről, vagy bármely más androidos készülékről megtehetjük ezt. Nincs többé gond, ha lemerül az elem a gyári távirányítóban, a TV összes funkcióját elérjük a telefonunkkal. Nem kell semmit párosítani, ha le van töltve a Samsung alkalmazása, és azonos Wi-Fi hálózaton lóg mindkét készülék, máris működik minden.

Hang: A TV vastagságához képest meglepően jól szól a készülék, de csodát nem szabad várni. Ha valakinek jobb hangra van szüksége, az úgyis rápakol valamilyen házimozi rendszert, és lehet idegesíteni a szomszédokat, számomra bőven elegendő a beépített hangszórók minősége, és hangereje.

Fogyasztás: Ez sem mellékes, sokan nem tudják, hogy a pár éve megvásárolt plazma TV-k, képesek megzabálni havi 3000 forintot a pénztárcánkból a villanyszámlán keresztül. Utánanéztem és ez a Samsung TV éves szinten átlagos használat mellett évi 150 KWh-t fogyaszt, ami egy év alatt 8000 Ft körüli fogyasztást jelent. Az info gomb megnyomásakor egyébként cuki kis pie chart mutatja, hogy épp mennyire magas a TV aktuális fogyasztása.

Hibák: Tökéletes termék nem létezik, mint minden tech cuccnak ennek is vannak hibái. Az egyik gond a post elején említett gyári képbeállítások hányás minősége, de ez ugyebár orvosolható, ha szentelünk neki pár órát, a nagyobb gond, a ledes panel bevilágítása. Nagyon ritkán látszik, kizárólag nagyon sötét jeleneteknél, amikor szinte a teljes kép fekete, a sarkok környékén lehet tapasztalni világosabb foltokat. Sajnos ez szinte az összes ledes kijelzőre vonatkozik, legjobb példa erre az iPad, ott is találkozhatunk ezzel a problémával. Nem azt mondom, hogy ez a gond dealbraker, de eléggé zavaró tud lenni, ha vaksötétben mozizunk. Ha kicsit világosabb van a szobában, akkor már nem látható a probléma, a külső világítás elnyomja ezeket a kis foltokat, és tökéletesen feketének fogjuk látni a képet. Nem annyira komoly és nem is igazán hibának nevezhető, de sajnos ez a TV is glossy, tehát nem szabad ablakkal szembe rakni, mert világosban rendesen tükröződik az 55 inches felület. Nekem ez nem annyira zavaró, mert a Pioneer plazmám is glossy volt, ráadásul a Pio közel sem tudott ekkora fényerőt amivel lehetett volna kompenzálni ezt.
Ezen kívül nem is nagyon tudok hibákat említeni, talán az alkalmazások minősége lehetne jobb, illetve indulhatnának gyorsabban az appok.

Értékelés: 8 csillagot érdemel, egy csillagot a panel bevilágítási problémái miatt vontam le, egyet meg a további apróságok miatt. 10 csillagot csak akkor kaphatna, ha minden tökéletes lenne, de mint tudjuk tökéletes nem létezik. Egyrészt mert ezt is emberek tervezik és készítik, illetve ha tökéletes lenne, akkor mit hoznának ki jövőre? Ha valaki TV vásárláson gondolkozik ebben az árkategóriában, akkor mindenképp nézze meg ezt a TV-t, jelenleg nem létezik jobb a piacon 2011-ben. A Samsung oldalán meg lehet nézni a részletes speckókat, meg a marketing rizsát is el lehet olvasni. Klikk ide.

PS: a postot nem a Samsung szponzorálta, kizárólag a személyes véleményemet tükrözi.