Így merültem le az i3-mal

A vasárnapi elektromos autós videómban említettem, hogy éppen csak sikerült visszaérni Kecskemétre. Persze az én hülyeségem volt, de igencsak izgalmas kilométereket éltünk át köszönhetően a túlzott magabiztosságomnak. Nem sok hiányzott, hogy ott ragadjunk az autópálya szélén.

Ha láttátok a hétvégi videót, akkor tudjátok, hogy Budapest-Szeged-Budapest útvonalat tettem meg elektromos autóval, mert meg akartam mutatni, hogy milyen sokat számít egy jó helyre elhelyezett villámtöltő. Ha nem láttad, akkor most megnézheted. Ha láttad, akkor olvass tovább.

Szóval ahogy a videóban is láthattátok, gond nélkül odaértem Szegedre. A terv az volt, hogy amíg kajálunk, addig az ottani töltő beletölt annyit, hogy simán visszajussunk Kecskemétre. Mikor lehúztam a töltőt, 120 megtehető kilométert jelzett a tippelóra, gondoltam magamban, ez bőven elég lesz, mert még a tervezett Ópusztaszeri kitérővel is gond nélkül el lehet érni a kb 90 km-re lévő Kecskemétet. Nem néztem meg, de a kis kitérővel már 98 kilométerre volt a villámtöltő. Persze még ez is bele kellene férjen, hiszen autóúton jóval alacsonyabb a fogyasztás, mint a pályán.

Indulás előtt találkoztam még egy olvasómmal-nézőmmel is, aki szerette volna kipróbálni az i3-at. Gondoltam, semmi gond, egy kis próbakör simán belefér. Végül vagy fél órát autókáztunk, mert akartam még felvenni a városról pár vágóképet. Jól is jött, hogy nem én vezetek. Városi tempóval gurultunk, nem fogytak a kilométerek, sőt a tippelóra felfele számolt, tehát nem aggódtam. Elbúcsúztunk, majd elindultam hazafele.

Megvolt az Ópusztaszeri megálló, felmentem a pályára és toltam neki 140-re állított tempomattal. Már csak 30 km volt Kecskemétig, amikor észrevettem, hogy a hátralévő km és a megtehető km igen közel vannak egymáshoz, konkrétan 34 kilométert írt a tippelóra. Még örültem is, hogy milyen szépen kicentizem majd. Nem is vettem alacsonyabbra a sebességet, végül is az volt a videó lényege, hogy haladósan menjünk. 20 hátralévő km-nél az aksiban is 20 megtehető km volt. Az anyósülésen Andi megjegyezte, hogy azért ez így elég necces, de ha én nem izgulok, akkor ő sem.

Mondtam, hogy áááá nyugi van, nopara, simán megcsináljuk, még mínuszba is mehetünk, majd akkor lassítok és akkor visszakapom a hatótávot. Ugyebár csináltam már hasonlót abban a videóban, ahol azt mutattam meg, hogy milyen sokat számít az elektromos autóknak a sebesség. Ott simán hazaértem, ezért volt most nagy a pofám.

Nem sokkal később, már két kilométerrel kevesebb hatótávunk volt a tippelóra szerint, mint amennyi hátra volt a töltőig. A navi már ki is ugatott, hogy nem fogjuk elérni az úti célt, keressek másik töltőt. Köszi, ez itt a balkán, 1 töltő van, azt kell elérjük! Tudtam, hogy van egy másik a közelben Kunszálláson az önkormányzatnál, de egyrészt az csak hivatali időben használható, másrészt a Plugshare alapján nem is működik egyáltalán.

Még itt sem izgultam, kicsit mérsékeltem a tempót, de akkor már késő volt. Rohamosan csökkent a töltés, pedig már csak 90-nel mentünk. Még 10 km volt a villámtöltőig a tippelóra viszont azt mutatta, hogy 6-ot tudunk már csak megtenni. 9-6… 8-5… Itt azért már eléggé kezdtem izgulni. 7-5, ez az, van remény, már nem csökken annyira. 6-4… a csöndet már vágni lehetett az autóban. 5-3… még mindig 2 km mínusz. Andi mondja, hogy de hát elvontatjuk. Áhh mondom, ezt nem lehet, ha totál lemerül, akkor P-be teszi és csak trélerezni lehet. 4-3! Hahh simán meglesz! 4-2… A rohadt életbe… Nem baj, nemsokára lejövünk a pályáról, még van remény. 3-1… AAAaaaaaa neee, kérlek bírd ki még! Végre itt a lehajtó, pedál fel, visszatöltünk kicsit, de így is van még több mint 2 km a tippelóra meg azt írja, hogy 1 km-t tehetünk meg. A fűtést már rég lekapcsoltam, és bár tudtam, hogy nem számít semmit, de ez volt az a pont ahol a rádiót is lekapcsoltam.

low km…

Egy ideig hatalmas volt a csend a kocsiban, menetzaj is alig volt. Ekkor kezdünk el hangosan röhögni. Mennyire ciki lenne már 1-2 kilométerre a töltőtől lerobbanni az út szélén, tuti valaki megismerné az autót, lefotózná, és másnap Handras és az ő kis elektromos autója lenne a legnagyobb mém.

“Elektromos autód van? Vegyél most 2 kilométeres kábelt, akciósan!”

Ilyenekkel viccelődtünk, de közben fogytak a méterek. Mondanom sem kell, hogy ahogy lejöttem az autópályáról, iszonyú óvatosan gurultam, 40-42-es tempóval mentem a városban, emlékszem mindössze 6 kWh volt a fogyasztás. Viszonyításképp: 12 körül járok vele a városban.

Már csak kicsit kevesebb, mint 2 km volt hátra, amikor a tippelórán a hátralévő 1 km kijelzés átváltott és azt írta “Low” vagyis alacsony. Először meglepődtem, mert mi a fenét akar az jelenteni, hogy alacsony megtehető km. Eddig 1 volt, most meg alacsony? De, itt éreztem, hogy meglesz! Nyilván a BMW gondolt az ilyen idiótákra is, mint amilyen én vagyok, és van még egy kis tartalék. Volt is, végül elértük a villámtöltőt, ahol végre adhattam elektronokat az autónak.

Most tudom, mit gondoltok: hát ez mekkora szívás, az elektromos autó még nem jó semmire, tessék itt a bizonyíték.

Nos. Én egyrészt egy nagy kalandként fogom fel a dolgot, mert hát mi bajunk lett volna, ha lemerül az i3? Semmi. Akár ott is aludhattunk volna Kecskeméten, hívhattam volna egy trélert és odavihettük volna a töltőhöz az autót. Persze kellemetlen lett volna pár km-re a céltól megállni az út szélén, de alapvetően pont az a célja az elektromos autós sorozatomnak, hogy más ne fusson bele ilyen helyzetekbe.

Már itthon jöttem rá, hogy mi történt és mivel nem számoltam. A brutális szél, ami pont akkorra erősödött fel és pont szemből fújt, ráadásul Kecskemét előtt még az út is emelkedett. Persze ha van eszem, akkor már sokkal korábban csökkenthettem volna a sebességet, nem kellett volna megvárni, hogy mínuszba menjen a megtehető hatótáv, de én meg akartam mutatni, hogy milyen faszagyerek vagyok.

Hát ez volt, ami kimaradt a videóból, és mivel nem annyira volt kedvem videózni abban a helyzetben, ezért csak írásban tudtam elmesélni. Azért majd egyszer felveszem videóra, hogy mennyit is lehet még elmenni valójában a low felirattal.

Azért van még egy fontos tanulság. Miközben úgy volt, hogy nem érünk oda, legalább öt benzinkutat hagytunk el. Tehát a szép új jövőben, majd ha mindenhol lesznek töltők, akkor ez a probléma nem igazán lesz valós, max annyira, mint egy benzines autónál. A másik, hogy nem vittem magammal az otthoni töltőmet, így esélyem sem volt egy sima konnektorról feltölteni az autót, pedig sima 220 voltos csatit bárhol találtunk volna. A harmadik, hogy ha lett volna Szegeden is villámtöltő, akkor ez az egész meg sem történik.

PS: a BMW i3-as generátoros képet légyszi ne rakjátok be kommentekbe, rohadt unalmas, már vagy 100-szor láttam. Itt van egy sokkal jobb, amit még valszeg nem láttatok és ideillik.