Mire képes az iPhone 5s egy profi videós kezében?

Philip Bloom fogott egy iPhone 5s-t és videózott vele egy kicsit Tallinban, illetve Helsinki fele visszafele a repülőúton. Az egész videó 720p 120 fps, nem használt semmi állványt vagy glidecamet, mindent kézből vett fel. (Halkan jegyzem meg ismét, hogy például a Canon 5D Mark III nem tud ilyet. Nemcsak képstabilizátor nincs benne, de 720p 120 FPS sem…) Nade nem is szaporítom a szót, jöjjön a videó:

Tallinn with the 120fps iPhone 5s from Philip Bloom on Vimeo.

  • Padre

    Milyen jó kis téma és én csak most látom. Valamennyire érintett vagyok a dologban, ugyanis a párom hobbifotós. Sokáig én is azt hittem, hogy ez nem lehet ANNYIRA bonyolult dolog, de pl. ő kb 6 éve űzi és folyamatosan tanul, fejlődik és mint általában, úgy érzi, minél többet tud, mégis annál kevesebbet. 🙂 Van egy olasz barátom, még mindig a hobbista kategória, de nem egy képét értékesítette már a magyar átlagfizetés többszöröséért. Végülis csak egy gombot nyomott le. Ilyen egyszerű, lehet utána csinálni!

    Én úgy vélem, hogy minden szakmának az alapja a matematika/fizika/kémia. A zenének, a főzésnek, az asztalosságnak és a fotózásnak is. És így mindent meg lehet tanulni, mindent lehet fejleszteni, el lehet jutni magas szintekre – bizonyos intelligencia felett. De míg az egyik embernek lehet hogy 5 évig tart ugyan arra a szintre jutni, a másiknak 15. És akkor még emellett van az a megmagyarázhatatlan/nem tanulható plusz, amit az egyén ad hozzá, ennek a mértéke is változik és nagyban befolyásolja a végeredményt.

    Itt amit én már a világban évek óta figyelek, hogy az emberek nem képesek megkülönböztetni a MINŐSÉGET. Hogy ez mitől lehet, pontosan nem tudom, de biztos vagyok benne, hogy összefügg az intelligencia hányadossal. 🙂 És ezért fordulhat elő az, hogy idejön agytalan jancsika és habzó szájjal állítja, hogy a 10ezer forintos kompaktjával ugyan olyan képeket lő mint a profik. Szerencsétlen ezt tényleg el is hiszi magáról. És ami szörnyű, hogy jancsika tényleg létezik és fotóz, videóz, zenél, mindent csinál, igazi mekk mester. Konkrétan járt olyan esküvőfotós referenciaanyag a kezemben, hogy ha olyan képek készülnének az esküvőmről, beperelném az embert. És ami elképesztő, hogy egész nyárra tele van írva a naptára. Sajnálom azokat – legyen szó bármiről – akik tényleg nagy tudással, szenvedéllyel, tapasztalattal, komoly idő/energia/pénz befektetésével csinálják azt amit csinálnak – hogy egy bizonyos színvonalat tudjanak garantálni – és ezzel a mentalitással kell szembetalálják magukat. De azt is gondolom, hogy mindig meglesz az a réteg, akinek lesz igénye a minőségre. Köszönöm, hogy meghallgattatok : o)

  • Két Contax II-est használt a partraszálláskor nem Leica-t.

    A fotós nem laboráns, bár sokan köztük tudnak fekete-fehéret legalább hívni, színes negatívot kevesen.
    Rengeteg jó fotós van, aki digitálissal kezdte és még ma is van, aki filmre fotóz, pedig sikeres, viszonylag fiatal divat- és portréfotós (Vincent Peters). A használt technika senkit nem tesz jó vagy rossz fotóssá. A lényeg, hogyan használod a kezedben lévő eszközt a céljaid megvalósítására. Egy riporter máshogy gondolkodik, mint egy tárgyfotós, egy természetfotós mást talál szépnek, mint egy divatfotós. Ha valaki egyik területen kiemelkedő, nem biztos, hogy a másikon nem bukik el.
    Ha tehetséges vagy és megfelelően felkészült, akkor telefonnal is jó képeket fogsz készíteni (nem minőségről beszélek, hanem tartalomról), ha nem vagy az, akkor egy PhaseOne hatvan megapixeles hátfallal sem fogja megváltani a világot a kezedben.

  • @WTF : Most jutott eszembe.
    Ha meg akarod mutatni, lehet úgy is, hogy látszik a festés.
    De, ha igazán meg akarod mutatni, akkor olyan képet lősz a szörnyikéről, hogy az ismerőseid siktva menekülnek a monitor elől, mert a képen látható dög minjárt leöli a nézőt 😀

    (Általában makrózom, ismerős már ijedt meg egy közepesen sikerült képtől egy félcentis pókról 🙂 )