Jaguar I-Pace VS Tesla Model X hatótáv teszt

Sokan mondják, hogy a Teslának hatalmas előnye van az elektromos autók közt, legalábbis a hatékonyságot illetve a hatótávot tekintve. Vajon a Jaguar 100 éves autóépítési tapasztalata felveszi a versenyt a Teslával?

Jaguar I-Pace: 480 km hatótáv! De a Tesla Model X az jobb, mert az 500 kilométert is elmegy. Random hozzászólások egy-egy Facebookos elektromos autós cikk alatt. Tőlem is sokan kérdezik, hogy mennyi az egyik vagy másik autónak a hatótávja. Mindig visszakérdezek: Hány fokban, milyen sebességgel hány személlyel, mekkora szélben, mekkora kerekekkel, milyen széles gumikkal. Aztán kapom a meglepett tekinteteket. Mondjuk nem értem miért, mert a Benzines Z4-em a városban 300 km-t ment el, autópályán normális tempóval meg 450-et… Persze elektromos autónál nyilván mindenkit ez érdekel a hosszabb töltés miatt, engem viszont az érdekelt, hogy két autó mit tud egymáshoz képest.

A Jaguar I-Pace és a Tesla Model X. Mindkettőben ugyanakkora aksi, a Tesla nagyobb, de áramvonalasabb a Jaguár könnyebb pár száz kilóval, de rosszabb a légellenállása, szóval az indulás előtt egyáltalán nem volt egyértelmű, hogy melyik autó megy el messzebbre. De még 100 km után sem tudtuk mi lesz a vége. Íme:

PS: az átlagsebességet ne nézzétek, forgatáskor is “járt” az autó, és ez lerontotta az átlagot. Az is fontos, hogy a Jaguar prototípus volt, a kereskedelmi forgalomban megvásárolható verzióban változhatnak az általunk mért értékek.

 

Ezek a videók, a Patreon támógatóim nélkül nem jöhetnének létre:

Hírkereső.hu, Ebikeshop.huRackhost.hu Barna Ervin, PT, Andrássy Miklós, Plavecz Péter, Ambrus, Kasler Attila, Dobi Csaba, Lepsényi Gábor, Kabay Dávid, Meetupvideo, Attila, Ráth István, Kele Gábor, Kis Zoltán, Burza Miklós és Burza Krisztián, NEXTFOTO Studió, Rácz Gábor, Vajda Márk, Nagy Balázs, Kisvarga Richárd, Tőzsér Martin, Láda-Hartyányi András, Szilágyi Péter, Bakonyi Gábor Soma, Polgár Andor, Meskó Bálint, Alfa Amore, Bak László, Franko Viktor, Bihacsy Bence, Mátó Attila, TöltőPont.eu, Farkas Ákos, Nagy Roland, Faragó Attila, Stefan Hornak, Szép Gábor, Kovács Patrik, Tóth András, Jojart Ernő, Mester Gábor, StreamTrek, Kolbert István, Hadi László, Falu György, Vitatom.hu, Bencze István, Kele Máté, Kósa János, Veres Lajos, Dévényi Gábor, Kanczler Csaba, SomazedMarkert László, Bogdán Gergő, Polonkai Norbert, Kőhalmi Péter, Misota Richárd, Péter Tamás, Hafra Dániel, Mezriczki Ferenc Bálint, Lagolit, Károly Izsák, Ady Krisztián, Springer Botond mesterfodrász, Szirbik Albert, dr. Koscsó Krisztián, Fehérvári Attila, Sándor Bence, Kránitz Lajos András, Andras Keresztes, Dobi Csaba, Fenyősy György, István Fidric, Hájas Tamás, Légrádi Zoltán, Orosz Bálint, Csík Nándor, Balázs Géza, Zsolt Kocsmarszky, Péter Örkényi, Attila Mészáros, Kiss Tibor, webeditor.hu

(Ha nem látod a listában a nevedet, pedig támogattál vagy ha valami változtatást szeretnél például linket a nevedre, írj nekem üzenetet Patreonon!)

  • István Tamasi

    Néhány apróságról nem szívesen beszélnek a villanyautók propagálói:
    – A gyorstöltés csökkenti az akku élettartamát. Viszont lassú töltésre egyenlőre még főleg csak a saját kertben vagy garázsban van lehetőség.
    – Hol tudják az akkut tölteni városban illetve saját udvarral nem rendelkező társasházban lakók? Leenged egy hosszabbítót az emeletről?

    • Azert nem beszelunk rola mert nem igaz, lasd a fel millio kilometert futott teslakat, amiket csak villammal toltottek. En pl tarsashazban lakok es tudok tolteni. Az utcan is lehetne mindenhol sima 220-as csati, lasd Norvegia.

      • István Tamasi

        Azt eddig is tudtam, hogy nem Magyarországon él. Most már azt is tudjuk, hogy Norvégiában. Én viszont Magyarországról, az itteni viszonyokról beszélek.

        • Csaba Sz

          Lakótelepen lesz hosszabbító kavalkád,vagy 250 V-os csati mint Norvégiában.Lesz a Havannán 20000 csati?Azt megvárom addig nem döglök meg.

          • István Tamasi

            Látom ön is elképzelte ahogy a különböző lakótelepeken az ablakokból lógnak ki a hosszabbítók a villanyautókig. (-

        • Secret Santa

          Ki él Norvégiában? Egy kicsit elvesztettem a fonalat 😀

      • iT

        De igaz, csak nem olyan mértékben mint egyesek gondolják.
        István Tamasi: nyilván még nem megoldott, erre volt válasz, hogy meg lehetne azt csinálni amit a Norvégok. Mit nem ért?

        • István Tamasi

          Persze hogy sok mindent meg lehetne csinálni. Például a csúti suttyó már megcsinálta magának a kommenizmust ahol nem fizet semmiért pl. a garancsi ingyen repteti külföldre.

      • Balogh Balázs

        ha jobban mögé nézünk a sokat futott Teslák akkuit már rendre cserélték gariban…

      • ion

        az iphone akksija is megdoglik, mitol lenne hitechebb egy autoban az akkumulator?

        • Tok mas a ketto. A kocsiban van 10 szazalek puffer, hogy ne meruljon 0-ra, es 100-ig se toltodjon, plusz van aksi hutes futes is. Nem veletlenul van minden autonal 8 ev gari az aksira.

    • Emmert József

      Mire az e-autó nem úri huncutság lesz, hanem igazán elterjed (10-15 év), megoldott lesz az utcai töltés. A kettőnek egymás mellett kell fejlődnie, hogy gyorsítsák a folyamatot.

      • István Tamasi

        Arra a 10-15 évre meg hibernáltassuk magunkat. Aztán vagy felébredünk a hibernálásból vagy nem.

        • Emmert József

          Most akkor nem értem mi a probléma.
          Jelenleg nem igen fenyeget az e-autó elterjedése, mert bárki bármit mond, nincs elérhető árú tömeg(e)autó. Most is a többség 2-4 milliós használtautókkal jár. Bármennyire is szép lenne, de nem Handras vagy a hazai Tesla tulajok a mérvadóak.
          Ebből kifolyólag nem állnak az emberek az utcán tömegesen, lóbálva az autójuk töltőjét és sírnak keservesen, hogy nincs konnektor a bokrokban.
          De mint minden, ez is szép lassan terjedni fog, benzines autó meg most is van (sőt, én bkv-t használok és még élek).
          Ehhez kell, hogy minél több töltési lehetőség legyen, kell továbbra is az állami támogatás és (nagyon) kellenének az elérhető árú autók, normális hatótávval.
          Egyébként, amíg a föld tele van szénerőművekkel például, addig jó, de nem elég, ha eltűnik a benzines autó.

          • István Tamasi

            A róka fogta csuka esete. Amíg nem teljesen megoldott a töltés addig az emberek nem vesznek tömegével villanyautót és amíg nincs nagy számban forgalomban villanyautó addig nem lesz tömeges töltési lehetőség.

            • Emmert József

              Ez egy egymást gerjesztő folyamat, mint minden ilyen esetben. Benzinkút sem volt mindenhol, mégis elterjedtek az autók. Pedig az infrastruktúra ma sokkal modernebb, elektromos hálózat mindenhol van gyakorlatilag, míg a benzint és a gázolajat mind a mai napig hálózat nélkül, tankerrel viszik a kutakra.

            • A villanyautok terjedesenek jelenleg egyetlen gatja van, es az nem a toltes vagy az ar. Hanem az, hogy nem tudnak eleget gyartani.

            • István Tamasi

              Ez valószínűleg igaz Norvégiában, de nagy valószínűséggel nem igaz Mo-on ahol, hogy a saját példámat hozzam elő, a 23 éves /újan vettem, nálam öregedett meg/ autómat is csak jelentős bankhitel felvételével tudtam lecserélni egy új 4,4 millás autóra pedig dicsekvés nélkül mondhatom, hogy az átlag feletti anyagi bevételem van.

            • Mr. Deluxe

              Hat igen, milyen jo is Bandinak, hogy Norvegiaban el. 😉

            • W

              Hány komment kell még, hogy leszűrd András nem Norvégiában él?
              Egyébként olvass vissza kb. fél évnyi anyagot és nézd az összes videót és lehet kevesebb kérdésed lesz.

            • István Tamasi

              OK. András ott él ahol akar. Viszont ő jött elő és példálózgatott Norvégiával.

            • W

              Azért mert Norvégia egy olyan ország, amivel lehet példálózni, a mienk meg 10 év múlva sem lesz az (nem csak e-autók terén sajnos, de ez most mindegy).

              A lehetőség adott, csak a döntéshozóinknak nem a töküket kellene vakargatnia és a lenyúláson gondolkodni a nap 28 órájában. Ekkor kiépülhetnének az első ütemben olyan infrastruktúrális fejlesztések, amik mondjuk az elkövetkező 5 évben tudnák tartani a lépést az elektromos autós igényekkel.

              Ahelyett mondjuk, hogy minden áruház előtt minimum 25db mozgáskorlátozott parkolót kell kiépítenie az áruházaknak, elég lenne maximum 4db is (bár 1-nél többel még az életemben nem találkoztam a legnagyobb Tesco-ban sem soha), tehát hacsak nem a kerekesszékesek világtalálkozóját tervezik minden bevásárlóközpontban, totál ésszerűtlen előírás… még az irodaházaknál is. Ezekre a helyekre például sok belvárosi töltőhelyet lehetne betenni. És ez csak egy a sok közül, ha már kicsit ésszerűbb szabályozásról beszélünk.

              A hosszabbítós példádra: inkább visszafelé lenne nálunk valószínű a sztori… ha kiépülnének a lakótelepi töltők, simán el tudom képzelni, ahogy néhány házba a föld alatt vezetne el 1 héten belül befelé egy-két hosszabbító.

              Azt kellene felfognia néhány embernek, hogy elektromos autózás kérdése már eldőlt… van és lesz. Nem kérdés. Legalább 20 autógyártó fejenként 5-25 modell piacradobását tervezi 2025-ig, a dízeleket benyelik a hibrid benzinesek, később majd kiderül az akkutechnika fejlődésével (vagy nem fejlődésével), hogy a hibridek is eltűnnek-e az elektromosok javára. Aki a jövőbe tekint, már most úgy tervezi a házát, hogy tudjon tölteni, esetleg akkuja legyen, alternatív energiával tervezzen stb. Ez a jövő.

            • István Tamasi

              A lényeg röviden: Hány évre, évtizedre van a mai magyar rögvalóság az általad felfestett jövőtől?

            • W

              Ha a 48%-on múlik, akkor 30 év.
              HA sikerül ezen túljutni, akkor 10-15 év.
              Már úgy élem az életemet, pedig nem vagyok 40 felett, hogy már most a gyerekemnek csinálom az utat és a lehetőségeket. Viszem ahová csak tudom magammal, hogy nyíljon fel a szeme és lássa a világot, ne csak nézze azt ami a TV-ből ömlik az agyába. Vannak akiknek az az érdekük, hogy segghülyék legyünk, ne legyenek kérdéseink és ne akarjunk rájuk válaszokat sem, mert így NEKIK jobb.
              A Tesla előtt óriási respect, mert félretolták a konvenciókat és nagyot álmodtak, megreformálták a világ egyik fontos szeletét. UGyanezt csinálta az Apple is az okostelefonokkal. Ha nincsenek, most is 100 gombos Nokia hátlapokat nyomkodnánk a legújabb Symbian mocsokkal.
              Hiszem, hogy van előre, van jobb.
              Kérdésedre a válasz: “a magyar rögvalóság” ezt a fogalmat a magyarok maguknak teremtik, támogatják és utána még jó sajnálni is egy kicsit magunkat miatta. Tenni kell ellene és nem sajnálkozni. Én teszek ahol tudok, ahol meg nem tudok azon átlépek. Ennyi.

            • soldadozka

              Csak nézd meg a “frequented communities” szekcióját, könnyebb lesz megérteni, hogy nem megy ez olyan könnyen 😀

  • fects

    Azért látszik, hogy nagy dögök ezek: nehezek és nagy a légellenállásuk. A Model 3 a 75 kWh-s akkuval elmegy 450 km-t 120 km/h-s sebességgel, és még 150 km/h-val is megvan a 300+ km. Itt meg 120-130 km/h körüli sebességgel, 90 kWh-s akkuval van meg éppen a 300 km.

  • Valentin

    Klassz lett a videó, tetszett András!!!
    Egy kis pontosítás:
    Nem a nagyméretű kerék csökkenti a hatótávot, hanem a széles kerék, csak ugye ez a kettő legtöbbször együtt jár!
    A nagyméretű kerék pont hogy csökkenti a gördülési ellenállást -azonos gumiszélességet vegyünk-, ezt már ősapáink is tudták, ezért alkalmaztak a homokos alföldön hatalmas méretű szekérkerekeket, no meg persze azért, hogy kevésbé süllyedjen el a kerék a homokban.
    Lényeg, nagyobb méretű kerék, kisebb gördülési ellenállás, viszont szélesebb kerék, nagyobb tapadás, egyben nagyobb súrlódás is, tehát ezért kisebb hatótáv.

    • Sojeac

      “A nagyméretű kerék pont hogy csökkenti a gördülési ellenállást”?
      Ezzel azért vitatkoznék. A nagyobb átmérő, kisebb görbületet jelent, így nagyobb felületen fekszik fel az útra (azonos szélesség mellett), mert a gumi ugye benyomódik. Vasúti sínen gördülő vaskeréknél talán, de még ott is nagyobb az érintkező felület felület.
      Nagyobb felület, nagyobb tapadás és a nagyobb gördülési ellenállás. Ugyanezért nem süllyed el a homokban a nagyobb szekérkerék. A nagyobb felület miatt.
      A nagyobb kerék homokban tényleg jobb lehet, de kemény burkolaton biztos nem.

      • Valentin

        Jó amit írsz, lehet, hogy igazad lesz, ti. nem számoltam a benyomódó gumival, de még nem jelentem ki, holnap átgondolom, már csak azért is, mert a mozdonyoknak is pl. óriási kerekük van, s a vagonoknál se a kis kerekekre törekszenek, pedig már régen nincsen az a biz. tüdüpp-tüdüpp a vonaton való utazáskor, azaz már nincsenek rések a sínek között, mert olyan kicsi az új sínek hőtágulása a megfelelő ötvözet miatt, vagyis a kisebb kerék sem esik bele jobban a résbe, mert hogy nincs, vagy egyre kevesebb.
        Szóval holnap átgondolom, amit írtál!

        • Valentin

          És már meg is van a fizikája, átgondoltam!
          Ahogy említettem, más a tapadás és a gördülési ellenállás.
          Ahogy te is említetted, nagyobb átmérő, kisebb görbület, tehát nagyobb felületen érintkezik az úttal egy keskeny sávon, tehát ugyanaz a tömeg nagyobb felületen oszlik meg, tehát kisebb lesz az útra ható erő, és EZÉRT idéz elő könnyebb gördülést egy adott keskeny sávon.
          A széles gumival az a baj, hogy már nagyobb stabilitást ad az autónak, és hajtott kerekeknél nagyobb erőt képes átvinni a nagyobb felület, de itt pont a tapadási súrlódási erő jelentkezik, nem véletlenül tudnak a lány gumik (ld. F1) nagyobb erőt átvinni egységnyi felületen, szélességen.
          Szóval a szélességnél már tapadásról van szó, és nem gördülésről, ami tejesen más irányú és hatású fizika.

          • Valentin

            És ezért voltak az első i3-asok feltűnően nagy átmérőjű virsli gumikkal megáldva elöl, hogy ezzel is tovább növeljék a hatótávot.

        • Sojeac

          A TGV sebességrekord elérésénél minden tengelyre hatalmas motorokat raktak és a nagyobb kerék a teljesítmény/nyomaték hatékonyabb átadása miatt kellett, nem a kisebb gördülési ellenállás miatt. Láttam azt a NG filmet ami erről szólt. Nagyobb kerék, nagyobb érintkező felület, jobb nyomatékátvitel.
          Bringáknál nem tudom.
          De pl. a Renault.hu-n van egy hatótáv számítás, ahol ha változtatod a kerékméretet, változik a hatótáv. És a kerékméret növelésével a hatótáv csökken. Nem tudom hogy kell belinkelni, de a renault.hu-n a zoe adatlapján megtalálod.

          • Sojeac

            Most látom a zoe adatlapján, hogy a nagyobb kerék egyben szélesebb is, tehát akár ez indokolhatja a nagyobb fogyasztást.
            Wikipédián megvan a fizikai leírás (Gördülő ellenállás címszó), de ebből sem leszünk okosabbak. Egyrészt itt a pálya/út benyomódásáról van szó, de a kerék(gumi) benyomódása is ugyanezt eredményezi.
            A kerék sugara(r) igaz, hogy a nevezőben van (d/r), de a számlálóban lévő d érték (a gumi vagy az út/pálya benyomódása) sem független a sugártól. Sőt megkockáztatom, hogy arányos vele.
            Ha pedig ez igaz, akkor az egész tényező független lenne a kerék sugarától?
            Amiben egyetértünk: a gumi szélessége biztos növeli a fogyasztást. És a nagy átmérőjű kerék általában szélesebb is.

            • Teljesen rossz nyomon jártok. Nagyobb felni – nagyobb súly – nagyobb tehetetlenségi erő – nagyobb fogyasztás. 🙂 Szélességben hátul a Teslán még szélesebb is volt egyébként ha jól emlékszem.

            • Valentin

              :-))) Amit te írsz András, az csak a rugózatlan tömeget növeli, de ez inkább a komfortra van hatással.
              Sajnos Sojeacnek írt hosszú és részletes mai válaszom elveszett, mert utaztam és abba kellett hagynom az írást a telefonomon, most visszatértem rá, de már eltűnt! :-(((
              Szerintem majd holnap nekifutok mégegyszer, mert értelmes ember “ez a” Sojeac, jó vele eszmét cserélni!
              Képzeld Handrás, a 10 éves MacBook Alu (5.1) -mra sikerült felvarázsolnom a Mojave-t, és azt kell mondjam, bitang jó, mármint hogy faszán működik, s ez a dark mode is nagyon tetszik!!!!