Grr!

Handras.hu
és macskája

Kategória archívum: „Csajok”

iPad 3 XMS rajt – videó

137 komment

Idén is volt iPad launch, idén is készült videó, Alien pedig idén is főleg a csajokat videózta… Még szerencse, hogy én is vettem fel némi anyagot, így nem csak cicik és fenekek láthatók a videóban. 🙂 Nem húztam sokáig, nekiestem Final Cut X segítségével a nyersanyagnak, és kevesebb mint három óra alatt kivégeztem, majd exportáltam az anyagot. Csak nektek, csak most a handras.hu-n:

PS: egyre jobban és jobban szeretem a Final Cut X-est.

iPad 3 launch képekben

90 komment

Idén se maradnak el a képek, AlieN szorgosan fotózott most is az iPad hazai rajtján, én meg végre eljutottam odáig, hogy leválogassam és megosszam veletek. Ha már iPad 3 rajt fotók, akkor stílusosan az új iPademen válogattam le a képeket, és készítettem az iPades iPhotóval egy képes naplót, remélem sikerül kicsit visszaadni a hangulatból. Videóra még várni kell egy kicsit, de majd nekiesek annak is hamarosan.

Újabb halott flash oldal

82 komment

Jó fél éve javasoltam Zsiros Annának, hogy gyilkoltassa meg a flash oldalát, hogy mobil eszközökön is lehessen nézegetni, ő pedig szerencsére hallgatott rám, ezért elkészült végre a flash mentes annazsiros.com. Nincs többé betöltődésre várás, nincs flash, nincs CPU használat csak a fotók, mindez nézhető minden iOS eszközön. Ez az oldal nagyon jól megmutatja, hogy mennyire nincsen szükség csillivilli flash használatára egy képgaléria elkészítéséhez, sokkal letisztultabb, ráadásul gyorsabban is végigpörgethetőek így a képek.
Tudom, hogy sokan szeretitek Annát, ezért is, na meg persze a flashmentesítés miatt, és mert egy csomó kép az én fotómasinámból kelt ki, megért egy postot a dolog. Íme:

screen-shot-2010-12-10-at-94357-pm1

Így készült – iNSIGHT

156 komment


Ennek a képnek az eredeti ötlete már két éve, az iPhone megjelenésekor megfogant a fejemben. Csináltam is akkor egy ilyen képet a saját magamról, de akkor úgy éreztem, hogy kevés vagyok egy olyan igazán profi megvalósításhoz, amivel magam is elégedett lennék. A Flickr-en azóta is ha valaki rákeres az “iPhone” kulcsszóra, akkor az interestingness szerinti rendezést választva ott figyel ez a kép, amit kísérletképpen csináltam – csak nem éppen egy széparcú lány van rajta. De ma, 2009 május 21-én eljött a napja, hogy feltöltsem az újat.

Azóta sok minden lepörgött, átköltözött az XMS a Duna Plazába, cseréltem egy-két DSLR-t, elpukkantottam pár beállító ízzót, kijött több új Mac Pro, bevásároltam egy sereg másik mellett egy Tilt-Shift objektívet is, valamint megismerkedtem jópár sminkessel és modellel. Mellesleg eközben szereztem hitelre(!) egy csomó időt is, hiszen amit erre szántam, azt szánhattam volna a bolt fejlesztésére, a macskám etetésére, vagy a versenypálya aszfaltjának koptatására is. Ezeket majd még be kell pótolni! Nem lehet megcsinálni egy ilyen alkotást akkor, amikor éppen boltfelújítás, költözés, tanfolyam vagy új Apple termékek bejelentése történik. Egész egyszerűen az idő nem mindig áll összefüggően rendelkezésre, ami ahhoz kell, hogy egy ilyet így megtervezzünk, leforgassunk, megvágjunk, publikáljunk és még azt is kitaláljuk, hogy a járulékos “resztliknek” (pl. a candy száj) mi legyen a sorsa. Persze a projekt – mint egy valamire való “projekt” – így is kb 2-300%-kal haladta meg emberi erőforrásban az előzetes becslést. Ez többek között annak is az eredménye, hogy képes volnam azt benyögni az AlieN-nek amolyan önostorozás képpen, hogy “ne hagyd hogy összecsapva kirakjuk, hanem minden egyes apró hiba esetén erőltesd, hogy javítsuk ki”. Na ebből lett végül már mikrosite, meg a “még egy utolsó előtti előtti komment” tárgyú – Final Cut Proban kb. húsz óra alatt letudható – levél, aztán meg ott van az a megosztott todo lista is, ami folyamatosan csak bővül, de semmiképpen sem fogy.

És mégis! Nagyon élveztem az egészet, onnantól kezdve, hogy Annával beszéltünk a projektről és ő típikus joker-mosolyával beleegyezett (ekkor még nem tudtam mibe vágtam a fejszémet), egészen az egér összetöréséig. Igazi flow-élménybe kerültünk minden éjjel, akkor is, amikor az első éjjel a fotózás után a nyersanyagokat 50-es plazmán néztük pixel-by-pixel full-HD-ban, 10 centiről négykézláb, meg amikor engedély nélkül “túlóráztunk” éjfélig a Plazában és akkor is amikor reggel 9-kor olvastam AlieN hajnal 5:30-kori keltezésű leveleit arról, hogy mit lehetne még csinálni.

Most jött el az a pont, hogy lehetőségem adódott profi modellel és sminkessel dolgozni. Amikor Annával először beszélgettünk a fotózásról egyből bevillant az agyamba, hogy vele KELL megcsinálnom ezt a képet, profi modell, gyönyörű arccal, ez kell ide. Sok wannabe modellel találkoztam, de ehhez a képhez nem lehet akármilyen modellel dolgozni, mert bár nem látszik, iszonyú nehéz volt a fotózás, magam sem gondoltam volna, hogy ennyire macerás lesz meglőni azt a pár képet, ami a végleges kompozit elkészítéséhez szükséges. Természetesen, amikor azt mondom, hogy profi modell, akkor a profit nem csak abban az értelmében használom, hogy ebből él. Hanem arra utalok, hogy komolyan veszi a munkáját és több éve nem csak elmegy és “odatartja a seggét”, hanem készül rá, figyel a bőrére, a hajára, stb… és megfelelő a hozzáállása. A profi modellnek nem az az első mondata, hogy “hány képet akarsz csinálni?”, illetve amikor még el se kezdődött a fotózás ő már arról érdeklődik, hogy meddig kell ott maradnia. Hanem mereven vár a pózícióban akár 10 öldöklő másodpercig, akár súlyos percekig is, mint egy ízeltlábú, amíg mi baszakodunk egy világítással, meg a fényméréssel. A kezdő modellek simán megcsinálják, hogy szépen beállítom a pózba, elfordulok valamiért és amikor visszafordulok, a csaj már a nekem háttal beszélget a barátnőjével, akit persze feltétlen szükséges volt magával hoznia. Ha azt mondom neki, hogy emeld fel egy kicsit a fejed, akkor felnéz az égre és belátást enged az orrlukaiba. Egy profi ilyenkor megemeli az állát egy centivel, aztán ha szólok, hogy még egy kicsit, akkor további fél centivel, amíg azt nem mondom, hogy elég. Az már csak hab a tortán, hogy a szakmát komolyan nem vevők simán megteszik az összes olyan dolgot, ami tipikusan tilos fotózás előtt és direkt elmondom neki: ne menj szoliba, ne menj kozmetikushoz, ne idd le magad, ne maradj fenn éjszaka sokáig. Erre másnap egy órás késéssel megjelenik olyan fejjel, hogy a sminkes majdnem sokkot kap, majd amikor rákérdezünk, akkor vigyorogva meséli azon a tipikus buta vinnyogó hangon, hogy hát biza ő volt este egy buliban, ahol naaagyoooon berúgtak ám, aztán hajnalban részegen befeküdt a szoliba fél órára, mert hát tök tuti kéró volt és így ingyen szolizhatott. Oké… Na aki ebből akar élni, esetleg jól élni, az nem így megy dolgozni, Anna se így jött.

A kis kitérő után térjünk vissza az iNSIGHT projektre, mert gondolom sokakat érdekel, hogy mit, hogyan, mivel, mennyi ideig csináltunk. A müterem Superbox névre hallgat, ezt a helységet választottuk, mert nem voltunk még ott és ki szerettük volna próbálni. Magát a fotózást négy és fél óra alatt csináltuk meg, ebben benne volt három smink elkészítése, és a videóanyag felvétele is két kamerával.
A sminkről kicsit bővebben: nem tudtam pontosan, hogy milyen sminket szeretnék a modellen, ezért felkerestem Horacsek Ágit, akiről nyugodtan kijelenthetjük, hogy kis hazánk egyik legjobb sminkese, és az ő fantáziájára bíztam a dolgot. Persze a meló előtt pár héttel részletesen lekonzultáltuk, hogy mik az elképzelések, de onnantól rá volt bízva minden. Érdemes megnézni egyébként a weboldalát, egy rakás jobbnál jobb képet láthattok rajta.
A fotókat és a videókat is Canon 5D MKII-es gépekkel csináltuk Canon objektivekkel. Gyakorlatilag az összes létező obinkat felhasználtuk, 100mm F2.8 Macro, 85mm F1.8, 70-200 F2.8L IS, 24-70 F2.8L, 17-40 F4L, és persze a szeretett 24 milis Tilt-Shift is dolgozott.
Az utómunka természetesen kizárólag Macen készült, Apple Final Cut Pro, Motion, Aperture és Photoshop turmixolta a biteket processzorciklusok többmilliós planktonját felzabálva a bitóceán felszínéről.

Be kell látni, hogy rengeteg input van egy ilyen produktumban, ha már csak azt számoljuk, hogy a 5 hetes folyamat során hány embernek a véleményét kértük ki különböző dolgokról a fejlettség különböző fázisaiban… Így utólag most az a durva élmény, ahogy nézzük a videót, egyik-másik pár másodperces szekciónál emlékeinkből egész napos szopóálarcok flesselnek be.

Természetesen most sem mondhatjuk, hogy 100%-osan kész, hiszen olyan sose lesz, de mostmár ki merjük rakni így, nyomtunk egy utolsó exportot és már archiváljuk is a projekthez tartozó > 170 giga anyagot, nehogy hozzá akarjunk még nyúlni. Most jön az, hogy: AlieN, bármit változtatni akarok, szólj rám, hogy ne és már nem érdekelnek továbbá az ötleteid sem. Kikerült végre, pezsgőbontás és talán végre AlieN is újraindítja 2 hónapos uptime után a laptopját a következő hajnalban, hogy felkerüljön a software update.

Nálam a saját képek jóságának az eldöntése az alapján történik, van-e annyira jó a kép, hogy kirakjam a lakásom falára. Most nem ez a kérdés, hanem az, hogy mekkorába nyomtattassam ki…

Féktelen eyecandy letöltés az iNSIGHT microsite-on