Megabrutál cucc iPhone-ra (autóbuziknak)
Marchello linkelte az előző postban a Dynolicious alkalmazást, amit 12 dolcsiért lehet megvenni az iTunes App Store-ból. A screenshotokra pillantva gondolom egyértelmű mit tud a cucc. Az iPhone giroszkópját felhasználva méri meg mit tud az autónk 0-60 mérföldig, negyed mérföldig és egyéb távokig, méri az időt és az erőhatásokat gyorsuláskor, fékezéskor (negatív gyorsuláskor), kanyarban és mindezt állítólag nagyon pontosan. A 0-60 mérföldes gyorsuláshoz például mindössze plusz-mínusz 8 századmásodperces tévedést vallanak be – a kételkedés örök, ezt még nem ellenőriztük.
Tegnap este el is mentünk tesztelni a cuccot az épülő Colbert híd felé egy elhagyatott úton. Az út minősége nem volt a legjobb és enyhén nedves is volt, mint egy tizenéves diszkócica, amikor a DJ a pultból puszit dob neki. Viszont felelős állampolgárként nem akartunk olyan helyen gyorsulgatni ahol forgalom van, szóval maradt ez. AlieN tapasztotta két kézzel az eszközt a bímer műszerfalához és imádkozott, hogy ne állítsa a fejébe egy elütött szúnyog által esetlegesen berobbantott légzsák, én meg nyomtam kifelé a gép szemét a pedálokkal. Mondom pedálokkal, mert egy autómata váltóval elkövetett sikeres rajthoz, akár egy anyahajóról startoló vadászgéppel, a féket is kell taposni.
A mérés menete a következő:
Az iPhone-t fixen le kell rakni valami sík felületre, például a műszerfalra, ügyelve rá, hogy a keresztirányú dimenziót átfogó tengelye merőlegesen álljon a menetirányra és ne mozduljon el. Ezután nullázni kell, hogy az iPhone adott pozíciójában a Földgolyó tömegvonásából származó nehézkedési erő vektorával ki tudja kompenzálni az érzékelt erőket (emiatt nem szükséges, hogy vízszintesen feküdjön), majd kirak egy zöld jelzést, hogy lehet fröcskölni a benzint a hengerekbe. A stoppert onnantól kezdi el futtatni, amikor megmozdul az autó, így teljesen mindegy, hogy mikor rajtolunk, kiküszöböli a reakcióidő által okozott időveszteséget.
Ezen a képen látható a legizgalmasabb rész a kis grafikonnal amin +/- 1G tartományban jelzi ki az erőhatást, így látható a gyorsulás-lassulás elért értéke, zölddel a teljesítmény lóerőben, pirossal a sebesség, amit ugye az erőhatásból származó gyorsulásból és az eltelt időből tud kiszámítani (fizika óra 8. osztály). Induláskor túlcsordult a G-mérő az 1.77-es értékkel, erezhetően hátba is baszott az ülés.
Megállás vagy negyed mérföld megtétele után meg lehet nézni a statisztikát részletes bontásban is, esetünkben 0-60 mph 5,39 sec lett ami elég jónak mondható azzal együtt, hogy két személy ült az autóban és az út tapadása sem volt tökéletes. (természetesen kikapcsolt DTC-vel és DSC-vel sprinteltünk, S-üzemmódban).
A szoftver képes korrekt teljesítményt is mérni lóerőben, mint egy fékpad, amennyiben megadjuk az autó súlyát pontosan és a hajtásláncon elszenvedett veszteséget.
Csináltunk fék tesztet is a G-mérővel, itt 1,03 G-s fékezést sikerült kihozni a bimmerből. Tudni kell, hogy nem sok átlagos, közútra tervezett sorozatgyártású autó képes 1 G fölé menni fékezéskor, a jellemző érték inkább 0,6 G körül van (Jeremy Clarkson szerint.
Természetesen több autó is elraktározható a listába, így ha egy haverunk vetít, hogy az ő kocsija így meg úgy gyorsul, nem kell mást tenni csak beülni mellé és nyomni egy “start run” gombot az iPhone-on és lehet összehasonlítani az értékeket. Nem mellékesen én is most tanultam meg, hogyan lehet kihozni a max gyorsulást az automata váltóval, köszönhetően a statisztikának.
AlieN javaslatára most lemegyünk letesztelni a kék metrót, ő inkább abban hisz mióta a benzin árak az egekben vannak. Később jöhetnek a repülők, vidámpark, és egyebek 🙂