Aperture 3 teszt

Már nagyon vártam az új Aperture-t, most végre meg is jelent. Több mint 200 újdonság, de persze ennek a töredéke ami tényleg hasznos. Például a 64 bit jól hangzik, de a gyakorlatban semmit nem érünk vele, max annyit látunk, hogy a létező összes memóriát meg tudja zabálni. OpenCL nincs, mégis nagyságrendekkel lett gyorsabb a szerkesztés a Mac Prómon, sokkal jobban kihasználja a Radeon 4870-est az Aperture mint eddig, szép fluid a Loupe, meg a sliderek mozgatása is.

Faces: végre belekerült, AlieN imádni fogja ahogy az összes kis pornós csaját akit fotózott eddig automatikusan kigyűjti neki arconként. 🙂 Mondjuk én is örülök neki, mert így nem kell több projectet átnyálazni ha valakiről szeretném egyben kigyűjteni az összes képet, elég rábökni a Faces-re, az megteszi helyettünk, így megússzuk a képek emberek szerinti taggelését is, mostantól nem kell a képeken szereplő arcokat feltaggelni, majd megteszi ezt helyettünk az arcfelismerő.

Places: Imádnám imádnám imádnám, csakhogy a rohadék gyártók még mindig nem hajlandóak belepakolni egy tetves GPS modult a tükörreflexes gépekbe, pedig már szinte az összes telefonban benne van a koordináták rögzítésére szolgáló kis chip, lásd iPhone.
Az iPhone-al készült képeimet szépen el is helyezi a terképen, az 5D-vel készült képeket rakosgathatom rá manuálisan, ami több ezer kép esetén nyilván szopás, pedig milyen jó lenne ha például a Londonban készült képeimet automatikusan elhelyezné a térképen. Tudom hogy lehet venni GPS modult az 5D-hez, de egyrészt nem olcsó, másrészt hatalmas méretekkel rendelkezik, a franc se akarja ilyesmivel teleaggatni a vázat.
Szerencsére a Places google map keresője elég gyorsan megtalálja nekünk a térképen a kívánt helyet, ha mondjuk begépeljük a “London Regent Street” szavakat, de azért ez pont ötször macerásabb mintha automatikusan magától elhelyezné a képeket a térképen. Mindegy ez van, egyszer majd talán a Canon is rájön, hogy van erre igény.

Lett Facebook meg Flickr upload funkció is, ez is régóta hiányzott, mert bár régóta voltak erre pluginek, jobb ha alapból tudja ezeket az alkalmazás, nem akarok telepítgetni ha nem muszáj.

A kezelőfelület alig változott, ami nem is baj, mert az eddig is jó volt. Ami sokkal fontosabb az az új toolok megjelenése, nézzük is meg ezeket kicsit részletesebben:

Ohh míg el nem felejtem! Eddig, ha mondjuk a Dodge and Burn toolt akartuk használni, akkor az Aperture gyártott egy szép kövér TIFF file-t a versionből, és erre mentegette a pepecselést. Ennek most vége, mostantól non destructive magán a RAW file-on molyolhatunk a különböző ecsetekkel! Ez nagyon fontos újítás, ez az egyik aminek nagyon nagyon örülök.

Tehát brushes:
Mondanom sem kell, hogy mekkora meló lányok arcáról a különböző bőrhibákat eltüntetni, eddig ezt szinte kizárólag Photoshopban lehetett, vagy új TIFF version és Portraiture plugin használata, ami viszont önmagában fele annyiba kerül mint maga az Aperture. Ennek most vége, mert lett nekünk Skin Smoothing brush. Az alábbi képeken jól látszik, hogy milyen jól használható (bal oldalon a nyers RAW, jobb oldalon az editált verzió), és bár tudom, hogy sokan nem szeretik ezeket a mesterségesen kisimított bőröket, azért pár perc satirozgatásal ilyen eredményt elérni nem rossz, főleg azoknak akik nem profi PS userek. Van neki overlay funkciója is ami megmutatja, hogy hol mentünk rá a képre az ecsettel, bármikor vissza lehet radírozni ennek segítségével.

Itten meg lehet nézni a HUD-on, hogy milyen beállításokat pakoltam rá a képre.

Curves: Ez se volt eddig, pedig kell, mert ezzel a cuccal nagyon finoman lehet allítgatni a színcsatornákat lásd szem színe.

A legjobb, hogy mostantól szinte mindent lehet ecsettel csinálni, tehát egy kék szín luminance nem csak az egész képre vonatkozik, hanem mondjuk rátehetjük csak az ég kékjére, ugyan ez mondjuk egy bőrszínnél is igen előnyös fícsör, mert a ruha színe nem fog változni.

Adjustment presets: Ez se volt eddig, pedig hasznos. Van egy csomó gyári előre gyártott beállítás, különböző fekete-fehér kombók, mindenféle színes szagos color profile, white balance, stb, de persze mi magunk is elmenthetünk gyakran használt, a stílusunknak megfelelő adjustment kombókat, például, + 2 definiton, +1,5 vibrancy, vignette, tehát olyan cuccokat, amiket egyébként is végig szoktunk kattintgatni a nyers képeken. Ezzel a megoldással viszont csak egyet kell majd kattintanunk. Van jó kis előnézet is, szóval tényleg jó kis cucc.

Full Screen Browser: Én nem nagyon szoktam full screenben editálni a képekeimet, mert a 30-as Cinema Displayen nincs rá szükség, de biztosan sokan szeretni fogják, hogy most már full screen módban is lehet böngészni a projektek között, ezt a régi Aperture nem tudta, mindig ki kellett lépni a full screen módból, ha egy másik projectből szerettünk volna előhalászni valamit.

Slidehow, Videó: Most már akár az 5D-vel készített videókat is kezeli az Aperture, és a videóinkat kombinálhatjuk akár állóképekkel is, egyszerűbb kis klippek összeállításához nem kell Final Cut Próhoz nyúlni, magában az Aperture-ben is megoldható lesz a feladat.

Összességében nagyon tetszik az új Aperture, ha ki kellene emelnem valamit, akkor az mindenképp a non destructive editing a brush cuccokkal, ez nagyon sok időt, és persze tárhelyet is spórol majd a jövőben.
Az egyetlen negatívum az a gépigény. Bár sokat gyorsult, de gyengébb gépeken továbbra sem lesz nagy öröm 21 megapixeles RAW képeket szerkeszteni. Mondjuk az i7-es 27-es iMac-en 8 giga rammal nincs probléma, de nyilván a hordozható gépek tulajait ez nem vigasztalja.

Érdemes letölteni a trial verziót és játszani vele, hamarosan megérkeznek a dobozos illetve az upgrade verziók az Aperture 3-ból, én mindenképp tanácsolom a váltást azoknak is akik eddig a 2-est használták, de azoknak is akik kezdik kinőni az iPhoto lehetőségeit.