Tegnapi FaceTime-ozásunk alkalmával keszítettük az alábbi screenshotot, ami jól demonstrálja mire használható a FaceTime. Hát erre! (is)

BoobsTime

PS: A felvétel készítése közben senki nem sérült meg, az eseményeket megrendeztük és biztosítottuk, senki ne próbálja ki otthon, főleg a barátnője mellett ne!

Ahogy ígértem felpakoltam a testfestésről készült képeket. Nem egészen értem, hogy miért nem szedtek össze jobb csajokat, engem kicsit zavart, hogy egy-egy gyönyörűen kidolgozott munka alatt egy borzasztóan csúnya lány teste szolgáltatatja a felületet. De sebaj, ízlések és pofonok, katt a képre a galériához.

Azóta sok minden lepörgött, átköltözött az XMS a Duna Plazába, cseréltem egy-két DSLR-t, elpukkantottam pár beállító ízzót, kijött több új Mac Pro, bevásároltam egy sereg másik mellett egy Tilt-Shift objektívet is, valamint megismerkedtem jópár sminkessel és modellel. Mellesleg eközben szereztem hitelre(!) egy csomó időt is, hiszen amit erre szántam, azt szánhattam volna a bolt fejlesztésére, a macskám etetésére, vagy a versenypálya aszfaltjának koptatására is. Ezeket majd még be kell pótolni! Nem lehet megcsinálni egy ilyen alkotást akkor, amikor éppen boltfelújítás, költözés, tanfolyam vagy új Apple termékek bejelentése történik. Egész egyszerűen az idő nem mindig áll összefüggően rendelkezésre, ami ahhoz kell, hogy egy ilyet így megtervezzünk, leforgassunk, megvágjunk, publikáljunk és még azt is kitaláljuk, hogy a járulékos “resztliknek” (pl. a candy száj) mi legyen a sorsa. Persze a projekt - mint egy valamire való “projekt” - így is kb 2-300%-kal haladta meg emberi erőforrásban az előzetes becslést. Ez többek között annak is az eredménye, hogy képes volnam azt benyögni az AlieN-nek amolyan önostorozás képpen, hogy “ne hagyd hogy összecsapva kirakjuk, hanem minden egyes apró hiba esetén erőltesd, hogy javítsuk ki”. Na ebből lett végül már mikrosite, meg a “még egy utolsó előtti előtti komment” tárgyú - Final Cut Proban kb. húsz óra alatt letudható - levél, aztán meg ott van az a megosztott todo lista is, ami folyamatosan csak bővül, de semmiképpen sem fogy.

És mégis! Nagyon élveztem az egészet, onnantól kezdve, hogy Annával beszéltünk a projektről és ő típikus joker-mosolyával beleegyezett (ekkor még nem tudtam mibe vágtam a fejszémet), egészen az egér összetöréséig. Igazi flow-élménybe kerültünk minden éjjel, akkor is, amikor az első éjjel a fotózás után a nyersanyagokat 50-es plazmán néztük pixel-by-pixel full-HD-ban, 10 centiről négykézláb, meg amikor engedély nélkül “túlóráztunk” éjfélig a Plazában és akkor is amikor reggel 9-kor olvastam AlieN hajnal 5:30-kori keltezésű leveleit arról, hogy mit lehetne még csinálni.

Most jött el az a pont, hogy lehetőségem adódott profi modellel és sminkessel dolgozni. Amikor Annával először beszélgettünk a fotózásról egyből bevillant az agyamba, hogy vele KELL megcsinálnom ezt a képet, profi modell, gyönyörű arccal, ez kell ide. Sok wannabe modellel találkoztam, de ehhez a képhez nem lehet akármilyen modellel dolgozni, mert bár nem látszik, iszonyú nehéz volt a fotózás, magam sem gondoltam volna, hogy ennyire macerás lesz meglőni azt a pár képet, ami a végleges kompozit elkészítéséhez szükséges. Természetesen, amikor azt mondom, hogy profi modell, akkor a profit nem csak abban az értelmében használom, hogy ebből él. Hanem arra utalok, hogy komolyan veszi a munkáját és több éve nem csak elmegy és “odatartja a seggét”, hanem készül rá, figyel a bőrére, a hajára, stb… és megfelelő a hozzáállása. A profi modellnek nem az az első mondata, hogy “hány képet akarsz csinálni?”, illetve amikor még el se kezdődött a fotózás ő már arról érdeklődik, hogy meddig kell ott maradnia. Hanem mereven vár a pózícióban akár 10 öldöklő másodpercig, akár súlyos percekig is, mint ez ízeltlábú, amíg mi baszakodunk egy világítással, meg a fényméréssel. A kezdő modellek simán megcsinálják, hogy szépen beállítom a pózba, elfordulok valamiért és amikor visszafordulok, a csaj már a nekem háttal beszélget a barátnőjével, akit persze feltétlen szükséges magával hoznia. Ha azt mondom neki, hogy emeld fel egy kicsit a fejed, akkor felnéz az égre és belátást enged az orrlukaiba. Egy profi ilyenkor megemeli az állát egy centivel, aztán ha szólok, hogy még egy kicsit, akkor további fél centivel, amíg azt nem mondom, hogy elég. Az már csak hab a tortán, hogy a szakmát komolyan nem vevők simán megteszik az összes olyan dolgot, ami tipikusan tilos fotózás előtt és direkt elmondom neki: ne menj szoliba, ne menj kozmetikushoz, ne idd le magad, ne maradj fenn éjszaka sokáig. Erre másnap egy órás késéssel megjelenik olyan fejjel, hogy a sminkes majdnem sokkot kap, majd amikor rákérdezünk, akkor vigyorogva meséli azon a tipikus buta vinnyogó hangon, hogy hát biza ő volt este egy buliban, ahol naaagyoooon berúgtak ám, aztán hajnalban részegen befeküdt a szoliba fél órára, mert hát tök tuti kéró volt és így ingyen szolizhatott. Oké… Na aki ebből akar élni, esetleg jól élni, az nem így megy dolgozni, Anna se így jött.

A kis kitérő után térjünk vissza az iNSIGHT projektre, mert gondolom sokakat érdekel, hogy mit, hogyan, mivel, mennyi ideig csináltunk. A müterem Superbox névre hallgat, ezt a helységet választottuk, mert nem voltunk még ott és ki szerettük volna próbálni. Magát a fotózást négy és fél óra alatt csináltuk meg, ebben benne volt három smink elkészítése, és a videóanyag felvétele is két kamerával.
A sminkről kicsit bővebben: nem tudtam pontosan, hogy milyen sminket szeretnék a modellen, ezért felkerestem Horacsek Ágit, akiről nyugodtan kijelenthetjük, hogy kis hazánk egyik legjobb sminkese, és az ő fantáziájára bíztam a dolgot. Persze a meló előtt pár héttel részletesen lekonzultáltuk, hogy mik az elképzelések, de onnantól rá volt bízva minden. Érdemes megnézni egyébként a weboldalát, egy rakás jobbnál jobb képet láthattok rajta.
A fotókat és a videókat is Canon 5D MKII-es gépekkel csináltuk Canon objektivekkel. Gyakorlatilag az összes létező obinkat felhasználtuk, 100mm F2.8 Macro, 85mm F1.8, 70-200 F2.8L IS, 24-70 F2.8L, 17-40 F4L, és persze a szeretett 24 milis Tilt-Shift is dolgozott.
Az utómunka természetesen kizárólag Macen készült, Apple Final Cut Pro, Motion, Aperture és Photoshop turmixolta a biteket processzorciklusok többmilliós planktonját felzabálva a bitóceán felszínéről.

Be kell látni, hogy rengeteg input van egy ilyen produktumban, ha már csak azt számoljuk, hogy a 5 hetes folyamat során hány embernek a véleményét kértük ki különböző dolgokról a fejlettség különböző fázisaiban… Így utólag most az a durva élmény, ahogy nézzük a videót, egyik-másik pár másodperces szekciónál emlékeinkből egész napos szopóálarcok flesselnek be.

Természetesen most sem mondhatjuk, hogy 100%-osan kész, hiszen olyan sose lesz, de mostmár ki merjük rakni így, nyomtunk egy utolsó exportot és már archiváljuk is a projekthez tartozó > 170 giga anyagot, nehogy hozzá akarjunk még nyúlni. Most jön az, hogy: AlieN, bármit változtatni akarok, szólj rám, hogy ne és már nem érdekelnek továbbá az ötleteid sem. Kikerült végre, pezsgőbontás és talán végre AlieN is újraindítja 2 hónapos uptime után a laptopját a következő hajnalban, hogy felkerüljön a software update.

Nálam a saját képek jóságának az eldöntése az alapján történik, van-e annyira jó a kép, hogy kirakjam a lakásom falára. Most nem ez a kérdés, hanem az, hogy mekkorába nyomtattassam ki…

Féktelen eyecandy letöltés az iNSIGHT microsite-on

PS: ha van Digg accod nyomkodd légyszi ezen a linken a digg gombot

Na, hogy legyen valami kellemes post is..
Ritkán szoktam linkelni az appleblogot, de most itt a helye.
Van ez a heti Apple lány rovatuk, amiért ez most érdekes, először szerepel benne magyar lány ő pedig nem más mint Zsiros Anna aki szerintem az egyik legszebb hazai teremtmény. (persze ez mindig ízlések és pofonok kategória)
Mellékesen meg én készítettem az Appleblogon szereplő telefonálós képet, ezért itt a helye a blogomon is, meg aki régebb óta olvas az tudja, hogy oda vagyok a “szép lány+Apple termék” fotókért. Például ez 2 iMac 1 lány szendvics.

Ide tessék kattintani az Appleblogos posthoz, nem akarom copy-pastelni amit írtak.
Ide pedig ha további képekre kíváncsi valaki: www.zsirosanna.hu

PS: Amikor Annával készítettük a képet gondoltam rá, hogy a fotózással kapcsolatban sok mindenre kíváncsiak az emberek, ezért ha lesz időm írok egy postot arról, hogy mi a különbség egy kezdő illetve egy profi modell fotózásakor. Tisztán látszik, hogy sokan teljesen mást képzelnek arról, hogy hogyan zajlik egy fotózás, ahhoz képest amilyen valójában. Plusz nem mondhatja senki, hogy mostanában kevés a post

Az XMS.hu iMac termékoldala.

A videóhoz tartozó rövid story a következő:
AlieN megkért, hogy menjek el vele egy forgatásra, hogy csináljak backstage képeket meg videókat az 5D-vel egy Goldengate-nek készülő disco-póló promó film kapcsán.
Oké, elmentünk a forgatást megcsinálni, de a helyszínen kiderült, hogy nincs kamera és az ember aki tudna hozni kamerát, az most nem tudom hol van éppen ezért nem tud hozni. Lányok már ott voltak, ezért egy megoldás maradt, hogy ne csesszük el az egész napot, leforgattuk az anyagot 5D-vel. Jah majd el felejtettem, fények se voltak…

Művészeti értéke nem sok a videónak, de arra mindenképp jó volt, hogy még jobban felmérjük mit lehet alkotni egy fényképezőgéppel.

Ha van bármi kérdés, akkor majd a kommentekben kitárgyaljuk.

Goldengate link

Két hete egy szmoggal teli téli napon beballagtam az Artwork Photo Révai utcában lévő boltjába, hogy vásároljak egy CF kártyát. Egy perccel a belépésem után nagy meglepetésemre, szó szerint a karjaimba toltak egy dobozt amin ott virított a Canon 5D Mark II felirat, mondanom se kell mennyire feldobták a napomat ezzel.
Még valamikor októberben rendeltem meg a gépet, miközben átvettem meg is jegyeztem, hogy hát előbbre ígérték és már le is tettem róla, hogy február előtt megérkezik.. A srácok a boltban sűrű elnézést kértek a Canon nevében, egyúttal felajánlották, hogy a kellemetlenségért cserebe, ha akarom próbáljam ki a stúdiójukban a gépet.
Ezt az ajánlatot természetesen nem bírtam visszautasítani, mert máris körvonalazódott a fejemben egy kis portréfotózás és az ezt megörökítő filmecske amivel jól ki lehet próbálni mire képes az új 5D.

A fotózásra kicsit később sikerült sort keríteni, mert nem volt egyszerű olyan lányt találni aki ráér akkor amikor mi is, így végül múlt hét csütörtökön este kilenc óra után kezdtük el csattogtatni a gépeket és nyomni a Rec gombot.

Végül is éjjel 1-ig játszottunk a technikával, mindenféle terv nélkül igen jó hangulatban lőttünk pár képet és felvettünk kb egy órányi videóanyagot. Igyekeztünk egy kis techdemót vegyíteni egy stúdiófotózást bemutató anyaggal ami bemutatja mit tud az 5D, egyúttal bepillantást enged a műtermi fotózás menetébe illetve hangulatába.
Nem vittünk filmes állványokat, nem világítottuk be a videózás kedvéért az egyes témákat, ezért szinte végig ISO 2000-3200-as érzékenység mellett 1.8-2.8 as nagy fényerejű objektívekkel vettük fel a videókat. Visszanézve az anyagot a legjobb felvételek a Canon 70-200 F2.8 IS-el készültek mert ebben az obiban benne van a képstabilizátor, ezen kívül a 2.8-as Macro obi is kellemes eredményt produkált. A nem képstabilizátoros objektívekkel nagyon nehéz használható videókat készíteni, mert magában a vázban nincsen semmiféle képstabilizátor, ezért vagy egy profi állványra van szükségünk, vagy egyszerűen csak nagylátószögben kell gondolkozni különben folyamatosan lehet küszködni a remegés kiküszöbölésével.

A korlátok ellenére nagyon jó az 5D-vel videózni aminek nagyon egyszerű a magyarázata:
Van egy széles objektívparkom, mindegyik lencséről tudom, hogy milyen képet, mekkora mélységélességet fog produkálni, könnyen kiválaszthatom a nekem tetsző átfogást is. Nem kell mindenféle digitális zoommal szenvedni, egyszerűen felrakom a 70-200-at, hátramegyek jó messzire a témától, kitekerem 200mm-re az obit, és felveszem amit akarok. Ennek a felvételnek például teljesen más hatása lesz mintha közelről egy 50mm-es objektívvel venném fel ugyan azt a képkivágást. Ugyan úgy működik az egész mint a fotózás, csak épp nem állóképeket gyártunk hanem videót.
Ami még nagyon nagy előnye az 5D-nek egy normál HD kamerával szemben, nagyon rossz fényviszonyok mellett is kiváló anyagot lehet felvenni, köszönhetően a nagy fényerejű objektíveknek illetve a brutál jó minőségű érzékelőnek. Ne felejtsük el, hogy egy átlag kamerához képest, itt egy full frame 21 megapixeles érzékelővel vesszük fel az alig 2 megapixeles videót, ugyanis bármilyen meglepő az 1920×1080-as HD felbontás mindössze 2 megapixelnek felel meg.

Tévedés ne essék az 5D egy rakás mindenben alulmarad egy 300 000 forintos átlag HD kamerával szemben már csak a normális autófókusz hiánya miatt is, viszont érdekes módon sok tekintetben meg felveszi a versenyt a több millió forintos kamerákkal, lásd cserélhető objektív, full HD 1080 progressziv 30 fps, stb, és ne felejtsük el azt sem, hogy mindezt teljesen ingyen kapjuk, hiszen magában a fényképezőgép megéri a 2500 eurós árat, a videó képesség csak bónusz.

Sokan kérdezték, hogy az 1Ds MKIII-hoz képest nem érzem e visszalépésnek az 5D-t. A válasz: nem!
Funkciókban kevesebbet tud az 5D, de számomra az elsődleges kérdés a képminőség, ebben pedig egyáltalán nem marad el az 5D, sőt talán egy hajszállal jobb is a képe mint az 1Ds-nek, mindezt ráadásul harmad áron produkálja.

Visszatérve a videóra, szerintem a Canon lépése egy hatalmas mérföldkő, és a jövőben óriási fejlesztéseket rejthet magában, ha a fotósok részéről látható lesz az igény videók rögzitésére. Az én részemről egyértelmű, nem akarok két eszközzel rohangálni, engem nem elégít ki egy átlag HD kamera tudása az 5D viszont igen, és ezzel szerintem sokan hasonlóképp fognak érezni.

Jelenleg a legnagyobb probléma a HD anyag feldolgozása. Meglepő, de 2009-ben nem igazán érhető el olyan megfizethető gép amivel realtime lehetne a HD anyagokkal dolgozni. A lenti videót három napig masszíroztam, hogy elkészüljön, ami túl sok idő. Természetesen ebben benne volt az is, hogy egy csomó mindent most kellett megtanulnom a Final Cut-ban, meg persze lekonvertálhattam volna mindjárt az elején 960-as felbontásra, de egyrészt az is rengeteg idő, másrészt nem akartam elveszíteni a HD felbontást, mert mi van ha később szeretném használni az anyagot 1080-ban. Szóval nagyon nagy kín a vágás, remélem, hogy az Apple végre megoldja, hogy ne csak 2 mag rendereljen a 8-ból, illetve a videó-kártya is tevékenyen részt vegyen a renderelésben.

Hát dióhéjban ennyi, meséljen helyettem inkább a videó. Azért így a végére mindenképp fontos leírni: A Canon 5D MKII INSTANT GET.

Ezúton is köszönet az Artwork Photo-nak a gépért és a stúdióért!
PS: igen igen a videón látható, hogy volt a helyszínen egy Nikon D3X is a kezünkben, de sajnos erről a cuccról nem tudok nyilatkozni, mivel gőzöm se volt a Nikon kezeléséhez, ezért inkább csak fogalom nélkül nyomogattam, részemről maradok továbbra is Canon user.

Update: Itt lehet kattintani az 1280*720-as verziót.