Szokták mondani ideges embereknek, hogy szedjen hangyát, vagy szopogasson vasgolyót, nos én nem ezt tettem, hanem ezen útmutatás alapján elkezdtem lepucolni az XMS-ben található összes keyboardot. Billentyűzetenként, jó fél órás művelet, de aztán a vakítóan fehér újszerű keyboard örömmel tölti el az embert.
Ezt nem hiszem el! 24 óra leforgása alatt 5588 szemét junk mail jött be, amiből persze egy csomó az inboxban landol, és mivel 3 gép szedi le a leveleinket, egész nap fogy a sávszélesség, és folyamatosan kerregnek a winyók, miközben pakolja be a junk folderbe őket. Nincs ötletem a megoldásra. Rohadjon meg az összes spammer!
Emellett a blogomon is ezres nagyságrendben szűr a szerencsétlen spam karma filter, mostanában több százat.
A legrosszabb, hogy ilyen mennyiségű szemét mellett követhetetlen, hogy esetleg kiszűrődik e pár fontos céges levél illetve itt a blogon valami komment.
Kurva Internet…
Lett ma egy ilyen szép piros iPodom, amivel támogatom 10 dollárral az Afrikai AIDS-eseket, de igazából azért vettem, mert ez a modell sosem lesz kapható nálunk, legközelebb az Angol Regent street Apple store-ban kapható. Azért vicces, hogy a magyar nyelv ebben is benne van…
Múltkor írtam, a Gears of War-ról, hogy mennyire várom, hát most megérkezett. Elképzelhető, hogy a napokban kialvatlan leszek, és fáradt, mert egy olyan játék került végre a kezembe ami a Halo óta a legjobb game, és persze vitathatatlan, hogy minden idők legszebb játékát alkotta meg az Epic, illetve a Microsoft. Nem csak az effektek minősége miatt gyönyörű, hanem a pálya design miatt is. Nézelődni nem sok idő áll rendelkezésre, de így is folyamatosan brutális mennyiségű látványvilág nyomul be az agyunkba, a hatalmas görögös épületek szinte letaglóznak, egészen addig amíg oldalba nem lő egy gyökér szörny. Nehéz is leírni az élményt, ha láttátok a videót, akkor lehet némi elképzelés ,hogy miről is van szó, de a szomorú hír az, hogy a játék sokkal jobban néz ki mint a videó!
PS: köszönet Sasáéknak, hogy megjelenés előtt megkaphattam a játékot!
Tegnap néztem egy filmet amiben nem mondtak meg a betegnek, hogy rákja van. Eszembe jutott édesapám, akivel ugyanez történt, és azóta sem tudom eldönteni, hogy mi lett volna jobb.
Januárban ágynak esett, fájt a torka, de nem volt hajlandó elmenni kórházba kivizsgálásra, a körzeti orvos meg nem igazán tudta mi baja. Nagy nehezen elértük, hogy kórházba menjen, ahol pár óra után közölték velem, hogy gége, tüdő rákja van ami erősen terjed, de ne mondjam meg neki, mert úgyis csak 2-3 hete van hátra, és jobb lesz neki ha nem tudja.
Aki látott már ilyet, az tudja, hogy az előrehaladott rák 2-3 hét alatt felzabálja az embert, de a beteg magánál van sokáig, lehet vele beszélgetni, csak az utolsó héten kezdik teljesen kiütni morfiummal.
Minden nap benn voltam nála a kórházban, és én tisztában is voltam vele, hogy mi fog történni, de neki azt kellett mondani, hogy minden rendben lesz, meggyógyul, és haza fogják engedni, magyarul folyamatosan hazudtam, belül meg a szívem szakadt meg, és persze amint kiléptem a kórteremből patakokban folyt a könnyem.
Eljött az utolsó nap, amikor már nem volt magánál, fogtam a kezét, ő megszorította az enyémet, aztán meghalt.
Mivel nem tudta mi fog történni, nem tudott se elbúcsúzni, se egy végakaratot hagyni, én se tudtam neki elmondani, hogy mennyire szeretem, mert egyből rájött volna, hogy valami nagy baj van.
Elhittem az orvosoknak, hogy szerintük nem kell tudnia mi a baja, és hogy meg fog halni, de nem vagyok benne biztos, hogy igazuk volt…
